Nem létezik védőoltás, sem gyógyszeres kezelés

Újra támad a halál vírusa, ezúttal Ugandában

Az ugandai kislány május 6-án került Bombo városának kórházába, ahol néhány órával később elhunyt. Az azóta elvégzett vizsgálatok egyértelműen megállapították, hogy halálát az ebola vírus okozta. A vizsgálatok eredményét az Egészségügyi Világszervezet (World Health Organization, WHO) is megerősítette, és a kórházban karantén elkülönítését rendelte el, ahol jelenleg 33 beteget tartanak megfigyelés alatt.

A halál vírusának tartott ebolának több variánsa van, most a Szudánból ismert vírus gyilkolt: az ebola második szubtípusát 1976-ban azonosították be. Valószínűleg egy pamutgyár dolgozói között jelent meg először, Nzarában. Az ugandaiak joggal tartanak egy járvány kitörésétől, hiszen legutóbb 2007-ben az ország nyugati részén 147 beteget regisztráltak, akik közül 37-en meghaltak.

A vírus fajtái

Az ebolát először 1976-ban a Kongói Köztársaságban (egykori nevén Zaire) területén azonosították. Járvány ebben az évben tört ki először a világon, egy flamand nővérek által vezetett misszionárius kórházban, ami harminc kilométerre található a névadó Ebola-folyó völgyétől. A kórokozóról mindmáig nem sokat tudunk, de az biztos, hogy nem az emberben, hanem egy ma még meghatározatlan, vadon élő állatfajban tartja fönt magát, ahonnan csimpánzra és emberre is átterjedhet. Egyes kutatók szerint a legvalószínűbb, hogy a vírus hordozója valamilyen rágcsáló vagy denevér; eleinte a majmokra gyanakodtak, de számtalan kutatással mára ezt a lehetőséget kizárták. 

Az ebolának négy szubtípusát különböztetjük meg (Ebola-Zaire, Ebola-Szudán, Ebola-Elefántcsontpart és Ebola-Reston) tizennégy alfajjal; a halálozási arány vírusfajtától függően 40−90 százalékos, a legveszélyesebb az Ebola-Zaire. A vírus a beteg testnedveivel − vérrel és nyállal – fertőz, és főként a kórházi ápolásban és a temetkezésben részt vevő embereket tizedeli meg. Afrikában a halotti szertartás a halottal való szoros kontaktussal jár együtt: az elhunyt lemosása, megcsókolása, a mosófolyadék érintése mind-mind fertőzést okozhat.

A betegség lefolyása

A gyakran erős vérzéssel járó betegség általában a fertőzés után két nappal magas lázzal jelentkezik, de a lappangási idő akár 21 napig is eltarthat. Az első, náthához hasonló tünetek jelentkezése után belső vérzések keletkeznek, majd a máj, a lép, a vese és a tüdő működése is leáll. A halál közvetlen oka a vérzéses sokk, ugyanis az óriási vérveszteség miatt nem működnek a véralvadási faktorok. Idegrendszeri tünetek is megfigyelhetők a betegeknél. Legtöbbször megváltozik a személyiségük, és agresszívvá válnak, viselkedésük annyira megváltozhat, hogy a segítségre is ellenségesen reagálhatnak.

A betegség utolsó fázisában a bőr kisebesedik, a testet véraláfutások borítják, az arcizmok megereszkednek, mert a kötőszövetek bomlásnak indulnak. A beteg önkívületi állapotba kerül, minden testnyílásán ömlik a vére, lelassul a szívműködése, és a vérnyomása a nullához közelít. A legvégén, az utolsó órákban koromfekete vér folyik a testéből, és mély kómába zuhan. A halál legtöbbször a kilencedik, de legkésőbb a 14. napon következik be. 

Az elhunytat gyorsan fel kell boncolni, mert a szövetek a hűtés ellenére is elkocsonyásodnak. Az aránylag rövid lappangási idő eddig megakadályozta azt, hogy széles körű járvány törjön ki. Az eddigi legnagyobb járvány 1995-ben a Kongói Köztársaságban tört ki, amikor 315 beteg közül 250-en meghaltak.

Az ebola ellen sem védőoltás, sem gyógyszeres kezelés nincs, csupán a fájdalmas tüneteket enyhítő gyógyszerezés. A kutatások világszerte folynak, de sikert eddig csak állatkísérletekben értek el. Az amerikai hadseregnek 2010-ben sikerült kifejlesztenie egy vírusszaporodást gátló szert, ami a fertőzött majmoknál jelentősen csökkentette a halálozási arányt. Nem véletlen, hogy katonai laborok is foglalkoznak az ebolával, hiszen, éppen a halálozási arány miatt ideális biológiai fegyver is lehet.

pogó

• Cimkék:
vírus járvány gyógyíthatatlan halálozás

	Elküldöm a cikket | Nyomtatás | A lap tetejére