Kemény kritikákat kapott az EU soros elnöke

Miért nem üdvözölte Orbán a tunéziai forradalmat?

Az Európai Parlament év eleji, strasbourgi plenáris ülése hagyományosan az EU-elnökséget átvevő ország hivatalos bemutatkozási lehetősége – és egyben feladata is, hiszen itt tájékoztatja a Parlamentet az elnökségi program fő prioritásairól. Orbán Viktor ezzel is készült, ám a hangsúly minden igyekezete ellenére a magyar médiatörvényre tevődött át.

Ünnepi beszédében a magyar kormányfő felsorolta a már eddig is ismert, az elnökség hat hónapjára vonatkozó magyar prioritásokat. Miután kiemelte Magyarország elévülhetetlen szerepét a kommunizmus lebontásában, beszélt a kialakulóban lévő gazdasági kormányzás fontosságáról – nevezetesen arról a tervről, hogy a jövőben az Európai Unió feltételekhez kötné az önhibájukból bajba (csőd közeli állapotba) jutott országok megsegítését. A tavalyi görög és ír válság ugyanis megmutatta, hogy szankciók és feltételek nélkül az érintett államok kényelmesen folytatják felelőtlen gazdaságpolitikájukat, bízva a külső segítségben.

A gazdasági válságból való kilábalásra Orbán Viktor a már itthon is sokat hangoztatott receptet ajánlotta. A megszorítások helyett a középpontba a munkahelyteremtést állította, ezzel ugyanis szerinte be lehet indítani a gyengélkedő gazdaságokat, amelyek egy idő után – az elmélet szerint – önmaguktól egyensúlyi növekedési pályára állnának. Ugyanakkor biztosította az Európai Uniót, hogy fontosnak tartja a célul kitűzött költségvetési hiánycél betartását, már csak azért is, mert Magyarország nem kíván visszakerülni a „szégyenpadra”, ahova az előző magyar kormányzat felelőtlen költségvetési politikája juttatta.

A kormányfő a beszéd második felében érintőlegesen szót ejtett az elnökség különböző projektjeiről, mint például a magyar-osztrák gázvezeték ügyéről, a Duna-stratégiáról, Horvátország jövőbeni csatlakozásáról, a vallásszabadság melletti és a keresztényüldözések elleni egyértelmű és határozott fellépésről, valamint az átfogó romastratégiáról is. Ez utóbbit Járóka Lívia, az Európai Parlament egyetlen roma származású – fideszes – képviselője is melegen üdvözölte, cigány nyelven kívánva Orbán Viktornak sok szerencsét munkájához.

A médiatörvény árnyékában

Szerencsén kívül arra is szüksége lenne a magyar kormányfőnek, hogy a médiatörvény körüli nemzetközi hullámok végre elcsituljanak. Ennek érdekében Orbán is lépéseket tett: már a plenáris ülés előtti sajtótájékoztatóján világosan jelezte, hogy aláveti magát az Európai Bizottság döntésének: amennyiben az bárminemű kivetnivalót fogalmaz meg éppen készülő jelentésében a magyar médiaszabályozással kapcsolatban, azt a magyar kormány orvosolni fogja. Ezzel a miniszterelnök talán elejét veheti, hogy a továbbiakban minden egyes EU-s találkozó előtt politikai performanszok szenvedő alanya legyen – tegnap a Parlamentben a zöldek készültek leragasztott szájakkal, ami kétségkívül rombolta az esemény emelkedettségét.

A Bizottságnak tett ígéret mindenesetre nem akadályozta meg az Európai Parlament szocialista és zöld képviselőit abban, hogy kifejtsék kifogásaikat a kifogásolt magyar törvény kapcsán. Daniel Cohn-Bendit zöld frakcióvezető (az 1968-as párizsi diáklázadások központi figurája) egyenesen „európai Hugo Chavez”-nek nevezte Orbán Viktort. Azt is kifogásolta, hogy noha Orbán a beszédében a világban egyre szaporodó keresztényüldözések ellen felemelte hangját, nem üdvözölte a tunéziai forradalmat.

–t.m–

	Elküldöm a cikket | Nyomtatás | A lap tetejére