Kik vagyunk? Mit akarunk? Kik állnak mögöttünk? Partnereink Kapcsolat  
A mindennapi.hu portál a tartalmait jelenleg nem frissíti, az eddigi tartalmak továbbra is megtekinthetőek.
Világhír
2010-10-27 10:50:00

Moszkva megtalálta hangját

Merre fordul az orosz medve?

Oroszország új katonai doktrínájában a NATO-t immár fenyegető hatalomként mutatja be, miközben az Európai Unióban gyakorlattá vált, hogy óvatos nyelvezetet használ Moszkva bármely lépését illetően.

Európa és Oroszország gyakran illeti az oroszországi demokratikus átalakulás iránti vágyakat olyan kényszeredett kifejezésekkel, mint „stratégiai partnerség”. Ám Nicolas Sarkozy francia, Dmitrij Medvegyev orosz elnök és Angela Merkel német kancellár Deauville-ben történt találkozója óta okosabb lenne, ha meglátnánk, hogy a Kremlnek minden bizonnyal szándékában áll változtatni ezen a kapcsolatrendszeren - figyelmeztet Janusz Onyszkiewicz, egykori lengyel védelmi miniszter a Daily Star című angol nyelvű bejrúti lapban.

A szerző visszautal a kezdetekre: a Társulási és Együttműködési Egyezményben (TEE) határozat született arról, hogy a felek törekedni fognak arra, hogy őrizzék és óvják fogják az Európai Közösség és Oroszország közös értékeit. 1994, az oroszországi demokratikus átalakulás megkezdésének kezdeti és reményt adó napjai óta a TEE elveit, az 1999-es Európai Közös Biztonsági és Védelmi irányelvek is támogatták.

Moszkvai taktika

A Vladimir Putyin elnöksége alatt érzékelhetően elkezdődött a letérés a demokratizálódás útjáról, valamint a Grúzia és Csecsenföld ellen vívott háborúi kapcsán az Unióban gyakorlattá vált, az óvatos nyelvezet használata. Ez kevés okot ad a derűlátásra egy valódi partnerség kiépítéséhez - írja az Euro-Atlanti Szövetség Tanácsának elnöke.

Oroszország, miközben a belső feszültségein igyekszik úrrá lenni, szemeit máris az egységes Európára szegezi. Voltak, akik egyenesen kijelentették, hogy mélységesen elegük van a „brüsszeli bürokraták magatartásából”. S mint Konstantin Koszacsev, a Duma külügyi bizottságának elnöke fogalmazott: Németország, Olaszország és Franciaország esetében már „jelentős sikereket” értek el. Maga Koszacsev, de sokan mások sem hisznek igazán abban, hogy az unió elkötelezte volna magát egy komoly vita folytatására Oroszországgal, egy valós és kemény biztonságpolitikáról - fogalmaz Onyszkiewicz

Annak ellenére, hogy az energiabiztonság ügye kapcsán az európai megállapodás értelmében Oroszországgal „egységes hangon” kell tárgyalni, bizonyos EU-tagországok, - amint erre lehetőségük nyílt - kétoldalú tárgyalásokba kezdtek. Ez természetesen jó lehetőség Oroszország számára, hogy az egyik tagországot a másik ellen kijátssza.

A nagy csalódás

Oroszország mély csalódottságát a Nyugattal szemben, a - kommunizmus összeomlása után tanúsított magatartás miatt- régóta magában hordja. A Gorbacsov-korszakot követően az oroszok azt remélték, hogy hazájukat nem tekintik többé konfliktuskereső és erőszakosan terjeszkedő hatalomnak, és partnerként, nem pedig legyőzött ellenségként kezelik. Ez nagy segítség lett volna belpolitikai ügyeik kezelésében is.

Az egyre növekvő neheztelés a Nyugattal szemben megerősítette az orosz vezetést abban, hogy továbbra is meg kell őrizni az olyan, számukra egyébként nagyon kedves fogalmakat, mint „nagyhatalom” és „befolyási övezet”. Továbbra is hinniük kell abban, hogy a nemzetközi kapcsolatok rendszere „egyesélyes” játék, amelyben ha mások nyernek, akkor Oroszország csak a vesztes lehet. A katonai szövetségek további szélesítése, ahogyan azt a NATO teszi, kétségtelenül fenyegető méreteket ölt.

Ebből következően Moszkva képtelen elfogadni, hogy az egyre terebélyesedő intézményi rendszer, a tagországok közötti bizalom és együttműködés szavatolná csupán a nemzetközi biztonságot. Éppen ellenkezőleg: az oroszok számára teljességgel elfogadhatatlan hogy elveszítsék szuperhatalmi státusukat.

Orosz javaslat

A Medvegyev-féle Transzatlanti Biztonsági Államközi Szerződés tervében foglalt elképzeléseket  - amely szerint Oroszországnak vétójoggal kellene rendelkeznie minden, a NATO-val és az uniós biztonsággal kapcsolatos döntésekben -elvetették. Hiszen, ha Oroszország új katonai doktrínájában a NATO-t, mint fenyegető hatalmat mutatja be, akkor az ország vezetői kifogásolhatják, hogy a NATO-bővítés aláássa Oroszország biztonságát.

Onyszkiewicz lényegesnek tartja: ezentúl úgy jegyezzék a Moszkvával kötött egyezményeket, mint Oroszország olyan kötelezettségvállalásait, ahol előírják számára a nemzetek között tanúsított viselkedési normák maradéktalan és kétségek nélküli betartását.


(Forrás: The Daily Star)

Szűcs Gábor


 


Elküldöm a cikket | Nyomtatás | A lap tetejére

További cikkek Oroszország
  • A Wikileaks miatt váltottak nagykövetet
  • Jóváhagyták Oroszország WTO-tagságát
  • Lánga borult a világ egyik leghosszabb hídja
  • Putyin és a választási csalások
  • Akik nem gyakorolhatják szabadon hitüket
  • Szembemennek a hatalommal az orosz tüntetők
  • Dühös tüntetőktől volt hangos az orosz főváros
  • Óriási tüntetés készül Moszkvában
  • Putyin pártja elveszítette az alkotmányozó többséget
  • Dühös tüntetők miatt zárták le a moszkvai tereket

  • A hét java

    © mindennapi.hu - minden jog fenntartva. All rights reserved.