Tizenkilenc év után újra katasztrófahelyzet

Hatalmas éhínség, milliók életveszélyben: ki a felelős?

A hatvan éve nem látott súlyosságú szárazság most már hivatalosan is katasztrófa közeli állapotot eredményez Kelet-Afrikában. Ezt felismerve az ENSZ éhínségnek minősítette a Szomália két déli, Bakool és Alsó-Shabelle tartományban kialakult helyzetet, közölte Mark Bowden, a szomáliai humanitárius koordinációért felelős vezető. Tizenkilenc év után tehát újra éhínség pusztít Afrika szarvában.

Az éhínség kategóriája már komoly katasztrófát vetít előre. A definíció szerint éhínség minden olyan súlyos élelmiszerválság, amiben az éhezés, az alultápláltság és a halál széles körben terjed. Számokkal kifejezve: ha 10 ezer emberből naponta legalább 2 meghal, ha az alultápláltság eléri a 30 százalékos arányt, ha a vízfogyasztás napi 4 liter alá süllyed, vagy ha a bevitt kalóriamennyiség 1500 kalória alatt van, azt éhínségnek nevezhetjük. Ennek azonban nincs jogi következménye, legfeljebb a donorokat mozgósíthatja hatékonyabban.

Ritka látvány Szomáliában: a víz. Kép innen.

Az említett Mark Bowden – egyébként a Sólyom végveszélyben című bestseller írója – figyelmeztetett: ha nem lépünk időben, az éhínség hamar, akár két hónapon belül át fog terjedni Dél-Szomália mind a nyolc régiójára, hiszen a szárazság miatt az aratás ellehetetlenült, ráadásul járványok is kezdenek kialakulni a térségben. Ugyanakkor elismerte, hogy továbbra sincs meg a kellő élelmiszer- és vízadagjuk, továbbá egészségügyi felszerelésük, hogy a milliós szenvedő tömegnek hatékony segítséget tudjanak nyújtani. Márpedig minden egyes elvesztegetett nap ezrek életét kockáztatja, a becslések szerint az utóbbi másfél hónapban csak Szomáliában 11 ezren haltak éhen és szomjan, ebből 9 ezren Bakool és Alsó-Shabelle régiókban.


A segélyezés networkingje

Az ENSZ ügynökségei üdvözölték a Dél-Szomáliát ellenőrzése alatt tartó, militáns iszlamista al-Shabaab milícia döntését, miszerint az eddigi tilalom után – a rendkívüli helyzetre való tekintettel – beengedi a humanitárius segélyeket, azonban figyelmeztettek, hogy mivel szűk két éve nem járhattak a területen, nehéz a semmiből újraépíteni az egykori hálózatukat. A Világélelmezési Program (WFP) szerint legalább egymillió azoknak a száma, akiket jelenleg nem érnek el. Az USA egyébként további garanciákat is szeretne kapni az al-Kaidához is kötődő al-Shabaab-tól, hogy biztonságban el tudja juttatni a segélyeket a rászorulóknak – a helyzet fonáksága abból ered, hogy az USA a terrorizmus elleni háború egyik frontjaként tartja számon Szomáliát, ahol rendszeresen vezet légitámadásokat, hogy így likvidálja az al-Shabaab vezetőit.

Az ENSZ az eszköz- mellett forráshiánnyal is küszködik: 1,6 milliárd dolláros felhívást intézett a donor országokhoz, ennek azonban eddig csak a fele gyűlt össze. Az Oxfam nevű brit segélyszervezet szerint egyes európai kormányok egyszerűen elfordítják a fejüket, nem akarva tudomást szerezni a humanitárius válságról. Így, míg a britek példamutatóan a válságkezelés élére álltak, a franciák, az olaszok és a dánok alig járultak hozzá a válság megoldására irányuló erőfeszítésekhez.

Egyre több a beteg, egyre több a menekült. Kép innen.

A kelet-afrikai aszály összesen 11 millió embert veszélyeztet, az érintett országok – Szomália, Kenya, Dél-Szudán, Etiópia – közül Szomália van a legsúlyosabb helyzetben. A két évtizede dúló polgárháború még a minimális védekezési struktúrákat is lerombolta, hatékony központi hatalom híján pedig egyet tehet a szerencsétlen szomáli: elmenekül otthonából, hogy a szomszédos országok egyikében, egy menekülttáborban húzza meg magát.


Nem készült megelőzési akcióterv

Noha a szomszédos országok is szárazsággal küzdenek, a szomálik nagy számban próbálnak átjutni többek között Kenyába, hogy a világ legnagyobb menekülttáboraként számon tartott dadaabi komplexumban legalább a minimális ellátást megkapja a nemzetközi segélyszervezetektől. Az eredetileg összesen 90 ezer főre tervezett három tábor ma már ennek négyszeresét fogadja be, a menekültek száma pedig egyre csak nő. Az alapvetően a menekülteket ellenségesen szemlélő kenyai kormány is mintha felismerte a felelősségvállalás fontosságát: egyrészt a napokban hivatalosan is megnyitja a határát (nem mintha a határátlépés tilalma sokakat visszatartott volna, hiszen szinte végig zöldhatár van), másrészt a jó néhány éve szorgalmazott új tábor építésébe is belement, így hamarosan kibővülhet az így is város méretű komplexum.

Az ENSZ Menekültügyi Főbiztossága (UNHCR) is felkészült az újabb jövevények fogadására: 100 tonna felszerelést (többek között sátrakat) hozattak a dadaabi táborba. Az ENSZ-nek tavaly óta van egy szárazság előrejelző programja, ami világosan jelezte a katasztrófa lehetőségét. Emellett már tavaly is komoly aszállyal küzdött Szomália, hiszen az utóbbi 14 hónapban alig esett az eső. Ennek ellenére semmiféle megelőzési akcióterv nem készült a nemzetközi közösség részéről, az csak most, a katasztrófa kapujában aktivizálta magát.

Tóth Miklós

A nyitókép innen.
 

• Cimkék:
ENSZ éhínség Afrika Szomália menekült

	Elküldöm a cikket | Nyomtatás | A lap tetejére