Új baktérium: csak az egyensúly változott meg

Még sincs "arzénalapú élet"?

 A NASA Asztrobiológiai Intézetének munkatársai a Mono-tó üledékéből vett mintákból izolálták azt a baktériumcsaládot, amelynek egyik törzse pillanatok alatt híressé vált. Bár a Science folyóirat oldalain is bemutatott felfedezés megosztotta a tudományos világot, sokak szerint a földi és földön kívüli életformák, valamint az evolúció kutatásában is új utakat nyithat. Kérdés, milyen feltételek között képesek egyáltalán létrejönni és megmaradni élő szervezetek. Úgy tűnik, az élet fogalma is változóban van.

Rontó Györgyi először az élethez nélkülözhetetlen faktorokról beszél, vagyis a folyékony víz, a megfelelő hőmérséklet, ideális sókoncentráció, illetve pH- érték szükségéről, ám azonnal jelzi, hogy épp a tudományos tapasztalatok intenek rugalmasságra e téren is. Érdekes példáként említi a Salzburg környéki sóbányákban zárványokban élő baktériumokat, amelyek a konyhasó 7/10 százalékos – úgynevezett fiziológiás – koncentrátuma helyett a só akár 30 százalékos jelenléte mellett is megélnek és szaporodnak, amint például a 12-es, azaz erősen lúgos pH-érték sem lehet végzetes akadálya bizonyos baktériumfajták életének.

Mint tudni, a Mono-tó a benne élő egyszerű lényeknek erősen lúgos és sós közege. Lehet, hogy a zord körülmények a kísérletbe vont GFAJ-1 azonosítójú baktériumtörzs alkalmazkodóképességét már eleve "felpörgették", így a többletarzént is képes volt fölvenni, illetve a hat biogén elem egyikeként ismert foszfor helyett a DNS-ébe építeni? És ha a foszfor helyett beléphetett az arzén, vajon elképzelhető ez más elemekkel is?
  
Lehetséges – mondja a professzor –, hisz az élőlények úgy alakítják ki arculatukat, hogy anyagcseréjük az elegendő mennyiségű elemek szerint alakul. De a Földön viszonylag kevés helyen találunk arzént, míg foszfor például több van, s ez az arány jellemző más, már ismert bolygókra és égitestekre is. Az arzént nem is abszolutizálnám olyan nagyon, mert „arzénalapú” élet bizonyára nincs; szénalapú ez az élet, szénláncokra épül, de beleférhet néhány más dolog is. A NASA tudósainak kísérletében sem az történt, hogy a foszfor helyett mondjuk egy tíz vegyértékű elem lépett be, hiszen az arzén bizonyos szempontból a foszfor rokona, még a periódusos rendszerben is közel állnak egymáshoz. Nagyon érdekes tehát ez a felfedezés, jól mutatja, hogy az élő rendszerek képesek az adaptációra, képesek alkalmazkodni akár az extrém körülményekhez is, és figyelmeztet arra is, hogy ha valahol, akár egy másik bolygón sok arzént találunk, attól még ne tekintsük lehetetlennek az életet. Rugalmasabban kell tehát gondolkodnunk az életről általában is.

– Átírhatja-e a felfedezés az eddigi tudományos eredményeket?

Rontó Györgyi szerint nem, mert lényegében csak az egyensúly változott meg, olyan módon, hogy az eddig foszforral működő élet most már valamelyest arzénnel is képes működni, de nem valószínű, hogy ily módon egy külön élettípus alakult volna ki.

 - péter-

• Cimkék:
baktérium új életforma

	Elküldöm a cikket | Nyomtatás | A lap tetejére