A halál arcai

Büntetés-e a világjárvány?

A járványok gyorsan, széles körben pusztítanak az emberek között. Veszélyességüket fertőzési valószínűségük és halálozási arányuk nagysága mutatja. A kolera mellett valamikor milliókat pusztított el a  fekete himlő, amit mára világszerte teljesen felszámolt az orvostudomány. Napoleon hadseregének nagy részét elpusztította a tífusz, de vegyük például a maláriát (váltóláz), mely több mint 100 országban jelen van ma is. Rendkívül ragályos betegség a népnyelvben csak vörös himlőnek nevezett kanyaró, a diftéria (torokgyík), a gyermekbénulás is, és az Európát egykor megtizedelő, s még mindig évi kilenc millió áldozatot követelő tébécé (tuberkulózis).

Az emberiség történetét végigkísérték az influenza különböző fajtái, a légutakon keresztül fertőznek ezek a vírusok, és tömeges megbetegedést okoznak, ám csak ritkán járnak halálos szövődményekkel. Az influenza A vírusának első és egyúttal legpusztítóbb világméretű járványa 1918-19-ben a spanyolnátha volt, amely a Föld teljes lakosságának mintegy harmadát betegítette meg, és vérzéses tüdőgyulladást okozva körülbelül 50 millió ember haláláért felelős.

A világjárványok listájáról nem maradhatnak le a májgyulladást, hepatitist okozó vírusfajták. A májgyulladást okozó vírusok közül rendkívül elterjedt a hepatitis C. Világszerte milliós nagyságrendű megbetegedést okozott. Itt fontos megemlíteni a szervezet ellenálló képességét legyengítő HIV-fertőzést, mely kialakulva az AIDS (szerzett immunhiányos tünetegyüttest) okozza.

A fekete halál

A felsorolt betegségek némelyikét (például az AIDS-t vagy a hepatitist) „korunk pestisének” is szokták nevezni. Szerencsére  van ebben némi túlzás, hiszen az 1347–1352 között Európán végigsöprő, s a kontinens népességének egyharmadát elpusztító pestis a történelem legszörnyűbb járványa volt. Hogy pontosan mi okozta, nem lehet biztosan tudni. Korábban úgy vélték, hogy genovai hajósok hozták be a  kórt a Krím-félszigetről, más feltételezés szerint a patkánybolhák révén terjedt át az emberre, azonban az is elképzelhető, hogy nem az volt a középkori pestis, amit ma pestisnek nevezünk.

A dögvészként vagy fekete halálként is emlegetett betegségnek több típusa ismeretes: a nyirokcsomók megduzzadásával járó búbópestist elkapó emberek harmada maradt csupán életben; aki azonban a cseppfertőzéssel terjedő tüdőpestist vagy a vérmérgezéshez hasonló szeptikus pestist kapta el, néhány napon belül halott volt.

Korbács, pogrom, karantén

A középkoriban a pestist Isten büntetésének tartották. A bűnök miatti vezeklés, engesztelés leglátványosabb formája az flagellánsok, azaz az önostorozó menetek megjelenése volt, de ekkor terjedtek el a vallásos körmenetek, s bizonyos szentkultuszok is összekapcsolódtak a járvánnyal.

Egyes tudósok a pestis megjelenését a rossz levegőnek tulajdonították, míg a rossz levegőt a bolygók szerencsétlen együttállásának tudták be. Mások a zsidó közösségeket okolták a levegő és a kutak megmérgezésével, így a járványok kapcsán pogromok sora söpört végig Európán. A bolygók rossz állása és a zsidók mellett természetesen az eretnek csoportok és a boszorkánynak kikiáltott személyek is könnyen a bűnbakok között találhatták magukat. A nagy számban felállított pestisoszlopok a városok főterén, mind adöghalálhoz kapcsolódó építészeti emlékek, melyeket a 17-18. században a köztereken hálából emeltek az életben maradottak .
 

Mindezen túl a járvány megfékezésére számos ésszerű lépést is tettek az emberek: megjelent például a kikötői vesztegzár intézménye, bevezették a népesség mozgásának ellenőrizését és korlátozását, a gyanús elemeket és a koldusokat kitiltották a városból és különböző tisztasági rendeleteket hoztak. Megalakultak ugyanakkor az állami egészségügyi bizottságok, járványügyi hatóságok.

Legyőzött ellenségek?

Ma már ismertek az egykori világjárványok kiváltó okai, vannak ellenszerek, szérumok és stratégiák, mégsem érezhetjük teljes biztonságban magunkat. A Föld könnyen bejárható "kisvilággá" lett, és ennek köszönhetően bármely lokális megbetegedés-sorozat könnyen világjárvánnyá válhat. 

A legyőzöttnek hitt betegségek kórokozóinak természetes mutánsai pedig bármikor visszatérhetnek, minden eddiginél nagyobb pusztításra képesen. És akkor még nem beszéltünk a kutatási vagy hadászati célokból mesterségesen kitenyésztett vírusokról és baktériumokról, melyek bizonyára még a természetes mutánsoknál is nagyobb fertőzési valószínűséget és halálozási arányt képesek produkálni…

Zengő Vivien

• Cimkék:
világjárványok pestis büntetés

	Elküldöm a cikket | Nyomtatás | A lap tetejére