Külföldön másolnák az egyedülálló magyar intézményt

Zöld ombudsman eltávolítása: gazdasági érdekek a háttérben?

− A kormány elkészítette az alapvető jogok biztosáról szóló törvényjavaslatot. Veszélyben lehet a jövő nemzedékek képviselete?

− A Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium által benyújtott tervezet szervezeti elképzelése egységes, ami az jelenti, hogy semmilyen más szakmai szempont nem érvényesülhet, egyedül az egyszemélyi vezetőé. A koncepcióban két „díszhelyettes” van, minden jogkör nélkül: önálló erőforrásaik, intézkedési joguk, kiadmányozási joguk nincs, vagyis nem tudnak beleszólni az ügyek menetébe. Úgy gondoljuk, hogy ez egy koncepció túlságosan következetesen végigvitt, szélsőséges megoldása.

− Az új alkotmány szerint a kisebbségi és a jövő nemzedékek biztosa helyettesként dolgozna tovább.

− Az új alaptörvény első változata megszüntette volna az általános ombudsman mellett működő másik két biztost. Aztán a környezetvédelmi és kisebbségi biztos mégis önálló helyettesként került vissza az alkotmányba, meghatározott feladatkörrel. A rendszer 2007 előtt is így működött, a helyetteseknek önálló hivataluk és önálló kiadványozási joguk volt. A minisztérium legutóbbi javaslata tehát szembemegy az alaptörvénnyel, mert az önálló feladatokat elveszi a helyettesektől, pedig az alkotmányban szerepelnek ezek feladatkörök.

− Az általános ombudsman viszont nagyobb jogkört kapna.

− Noha az általános biztos eljárási helyzete, pozíciója javul, és komoly pluszerőforrásokhoz jut, azt már lehet látni a törvényjavaslatból, hogy a pénznek csak a kisebb részét lehet környezet- és kisebbségvédelemre fordítani, jelentősebb részét inkább más célokra. A biztosok személyétől függetlenül nem lenne jó ezeket a rendkívül fontos kérdéseket egyéni mérlegelésre hagyni, hogy „majd lesz valahogy”: ha fontosnak tartja a biztos az adott kérdést, akkor majd kijelöl egy embert, aki kivizsgálja azt. Ez így nem szerencsés. Ha már az alaptörvény kibővítette a környezeti jogokat, és behozott egy új kategóriát, a jövő nemzedékek érdekeit, akkor ennek a minimális intézményi garanciáit meg kellene teremteni.

− A jövő nemzedékek országgyűlési biztosa egy magyar találmány. Több országban másolnák ezt a példát, így akár politikai innovációként is felfogható. Miért szüntetnék meg mégis?

− Jó magyarnak lenni, amikor azt halljuk, hogy a jövő nemzedékek intézményes képviseletét több országban megpróbálják a döntéshozói munkába építeni. Mások két kézzel kapnak a magyar példa után, és kínos lesz, ha közben Magyarországon eltűnik.

− Miért korlátoznának egy ilyen környezetvédelmi kontrollt?

− A környezetvédelem meglehetősen konfliktusos ágazat, főleg rövid távon. Hosszú távon azzal mindenki egyetért, hogy meg kell őrizni a zöldfelületeket. Rövid távon azonban a legtöbben ellenségnek tartják a környezetvédőket, főleg azok, akik éppen egy adott területet akarnak beépíteni vagy hasznosítani, amit esetleg a környezetvédelmi ombudsman intézménye megakadályoz.

− Tehát gazdasági érdekek is állhatnak a háttérben?

− Több ezer hektárt mentettünk meg Magyarországon, volt, amelyik nagyon komoly érdekeket sértett, tehát rövid távon ez egy nagyon kellemetlen intézmény. Biztos, hogy ez is szerepet játszik a javaslatban, illetve az a kormányzati filozófia, hogy egy központú irányítás legyen. Letettünk egy alternatív javaslatot az asztalra, miszerint a három ombudsmanért felelős hivatalt vezesse az alapjogi biztos, ő határozza meg, hogy melyik ügy kihez kerüljön, így legyen egységes ügykezelési rendszer, egységes statisztika.

(Fotó: Vörös Szilárd)

− Milyen folyamatot sugall, hogy a vezetés kiiktatja az effajta külső kontrollokat?

− Remélhetőleg átmeneti jelenségről van szó: a vezető politikusok úgy érzik, most nagyon nagy gazdasági, társadalmi gondokkal küzd az ország, amit a lehető leggyorsabban és leghatékonyabban meg kell oldani.

− Vagyis a gazdasági érdekek fontosabbak lehetnek a környezetvédelmi érdekeknél?

− Igen, csakhogy a környezetvédelemmel foglalkozók húsz éve azt a választ kapják: nincs erőforrás a környezetvédelemre, mert fontosabb dolgok is vannak, majd ha a gazdaság rendbe jön, majd ha nem lesznek egyéb társadalmi problémák, akkor majd lehet védeni a környezetet. Sajnos addigra már nem lesz mit védeni.

− A 2008 óta működő zöld ombudsmani hivatal milyen jelentős eredményeket ért el?

− Fontos eredményünk az erdőtörvény; nagyon komoly természetvédelmi területeket privatizáltak volna az előző kormány vezetése alatt. Az ország mezőgazdasági génkincsének privatizációja minden évben felmerült, és eddig mindannyiszor sikerült megakadályoznunk, aminek óriási jelentősége van, hiszen a világ harmadik legnagyobb génbankja van Tápiószelén, ahol nyolcvanezer különféle mezőgazdasági terménynek a genetikai mintáját tárolják, bármikor felhasználható módon. Ez rendkívül fontos, hiszen változik a klíma, a csapadékmennyiség, változnak az időjárási viszonyok, és az a pár engedélyezett és forgalomban lévő vetőmag a változások miatt egy idő után semmire nem lesz jó. Van egy génbankunk, ahol a nyolcvanezer terményminta között rendelkezésre áll az új kihívásoknak megfelelő, az új időjárási körülményekhez alkalmazkodó termény. Azt, hogy mennyire komoly eredmény a tápiószelei génbank privatizációjának a megakadályozása, jól mutatja India példája, ahol 11 ezer rizsfajta volt, mielőtt privatizáltak volna az ottani hasonló génbankot. Jelenleg nagyjából négyféle van. Nyilván az a négy felelt meg az adott cég gazdasági érdekeinek, de a nemzet hosszú távú érdekeinek az felelt volna meg, hogy mind a 11 ezer ott legyen.

− Milyen cégeket, gazdasági érdekeket sikerült „magukra haragítaniuk” az utóbbi három évben?

− Sok cég volt, de a mögöttes gazdasági érdekekkel nem foglalkoztunk. Példának említhetem a pátyi beruházást, a sukorói ügyben is vizsgálódtunk, Érden hatalmas ingatlanspekuláció volt kialakulóban, ott is megjelentünk. A pesti agglomerációban nagyon sok ingatlanprojektet sikerült meghiúsítani, visszaszorítani. Több ezer hektárt sikerült zöldfelületként megtartani, ami jelentősnek mondható.

− A győri Audi-beruházást, az ott elhelyezkedő Natura 2000-es területet és annak védelmét is vizsgálták?

− Mindaddig foglalkoztunk vele, amíg az Európai Unió azt nem mondta, hogy a Natura 2000-es területeket ki lehet venni a védelmi kategóriából. Ha az unió úgy határoz, hogy a gazdasági érdek fontosabb, akkor azzal nehéz vitatkozni. Nem sikertörténet a győri, viszont kevés hasonló eset volt az utóbbi három évben.
 

P. Horváth Csaba

• Cimkék:
Fülöp Sándor zöld ombudsman alkotmányellenes tiltakozás civil szervezetek

	Elküldöm a cikket | Nyomtatás | A lap tetejére