Különadó-gate: hibázott az adóhatóság is

Törvényt sértett az Országgyűlés Hivatala?

Az Országgyűlés Hivatala szerint a parlamenti képviselőkre nem vonatkozik a tavaly novemberben elfogadott, 98 százalékos különadóról szóló törvény, ami a „pofátlan végkielégítésekkel” szemben hivatott fellépni. A jogszabály öt évre visszamenőleg a munkavállalók 3,5 millió forint feletti végkielégítését, az állami és az önkormányzati vezetők kétmillió forint feletti végkielégítését adóztatja meg.

Politikusvédő kiskapu

A hivatal szerint a magas végkielégítéseket sújtó, 98 százalékos különadóról szóló törvény a politikusokra azért nem érvényes, mivel munkaviszonyuk „speciális”: valójában nem foglalkoztatottak, nem állnak munkavégzésre irányuló jogviszonyban. A hivatalos érvelés szerint ezért a tisztelt képviselő uraknak és hölgyeknek nem is kellett tájékoztatást adniuk a Nemzeti Adó-és Vámhivatalnak (NAV) arról, hogy az utóbbi években mely képviselőknek fizettek ki kétmillió forintnál nagyobb összegű végkielégítést. A törvény szerint az Országgyűlés Hivatalának március 31-ig kellett nyilatkozni.

Hasonló állásfoglalást adott ki a NAV is, szerintük a képviselői tevékenység nem munkaviszony alapján, hanem sajátos államjogi viszony alapján végzett tevékenység. A főhatóság úgy véli, hogy a képviselők juttatása azért nem esik a különadó hatálya alá, mert a képviselők nem egy munkáltatónak végzik tevékenységüket.

A képviselők tehát nem dolgoznak?

Angyal József okleveles adószakértő érdeklődésünkre elmondta: aki azt állítja, hogy az országgyűlési képviselő nem tartozik a különadó hatálya alá, az azt mondja, hogy az országgyűlési képviselő nem végez munkát. A szakértő szerint a különadóról szóló törvény egyértelműen fogalmaz, nem munkaviszonyt határoz meg, hanem azt mondja, hogy munkavégzésre irányuló jogviszony. Schiffer András, a Lehet Más a Politika frakcióvezetője is így látja. Szerinte a politikusok esetében a képviselői jogállásról szóló törvény alapján munkavégzésre irányuló jogviszonyról van szó.

Angyal szerint hatalmas szakmai baki történt, az Országgyűlés Hivatala szereptévesztésben van, és a NAV is súlyos hibát vétett. Az Országgyűlés Hivatalának kompetenciája nem terjed ki a különadó alapjának megállapítására. Mint munkáltatónak egyszeri adatszolgáltatási kötelezettség terheli, jogértelmezési kompetenciája nincsen. Mivel a hivatal ezt nem tette meg március 31-ig, törvényt sértett. Az önadózás értelmében minden országgyűlési képviselőnek magának kell eldöntenie, hogy a különadó hatálya alá tartozik-e, nem pedig munkáltatójának, az Országgyűlés Hivatalának.

A volt munkáltatónak pedig azért kell adatokat szolgáltatnia, mert a korábbi évek bevallásai külön bontásban nem tartalmazták azt, hogy a munkaviszonyból származó jövedelem mekkora hányadát tette ki a végkielégítés. A munkaviszonyból származó jövedelemsor tartalmazza ugyanis többek között a szabadságmegváltás, a jubileumi jutalom és a munka alóli felmentésre járó bér összegét.

Az adóhatóság bakija

Ahhoz, hogy a különadóval érintett magánszemélyek önadózással eleget tudjanak tenni bevallási kötelezettségüknek, a kifizetőtől pótlólagos adatszolgáltatásra van szükség. A NAV el is készítette ezeket a nyomtatványokat, azonban nem a különadó alapját képező jövedelmeket (szabadságmegváltás, munka alóli felmentésre jutó bér stb.) kéri be a kifizetőtől, hanem magát a különadó alapját.

Pontos információja egyedül a kifizetőnek van a különadó alapját képező jövedelmekről, a NAV szakmai bakija miatt azonban a kifizető féltve őrizheti titkát: a hibásan kialakított adatszolgáltatási nyomtatvány miatt nem tud adatot szolgáltatni a különadó alapját képező jövedelmekről.

P. Horváth Csaba 

• Cimkék:
különadó 98 százalék

	Elküldöm a cikket | Nyomtatás | A lap tetejére