Társadalom
2011-03-01 17:22:00
A Széll Kálmán Terv alapjaiban formálná át a közoktatási rendszertTankötelezettség csak 15 éves korig
A kormány szándéka szerint jövőre kiléphet az iskolapadból az a 15 éves, aki úgy dönt, hogy nem tanul tovább. A Széll Kálmán Terv szerint a döntéssel a közoktatás helyzete javulhat.
Navracsics Tibor közigazgatási és igazságügyi miniszter közölte - idén szeptemberig elfogadják a közoktatási és a felsőoktatási rendszert szabályozó új törvényeket, 2012 szeptemberében pedig megkezdi működését a felsőoktatás új rendszere és hatályba lép az új közoktatási törvény. A jogszabály-változás egyik legmarkánsabb eleme: tizennyolcról tizenöt évre csökkentik a közoktatási kötelezettség felső korhatárát.
A dokumentum szól arról is, hogy az oktatásnak vissza kell térnie az állam irányítása alá: az oktatás színvonala nem függhet az önkormányzatok helyzetétől és eseti döntéseitől. Az államilag finanszírozott felsőoktatási helyek számát évről évre a gazdasági lehetőségek függvényében állapítaná meg a kormányzat. A projektet tartalmazó, úgynevezett Széll Kálmán Tervben az olvasható, hogy fel kell kínálni a 15. évüket betöltő fiataloknak, választhassanak, folytatják-e tanulmányaikat vagy munkába állnak. Ezért a jövő év szeptemberében hatályba lépő közoktatási törvény a tankötelezettség felső határát 15 éves korra szállítja majd le.
A dokumentum helyzetértékelése szerint a közoktatásban problémát okoz, hogy az általános iskolák gyakran olyan tudással bocsátják el a tanulókat, ami nem elégséges a megfelelő munkavégzéshez. Felvetik azt is, hiányzik az egészséges arány a gimnáziumok, a szakközépiskolák és a szakiskolák között. A jelen helyzetet súlyosbítja a 18 éves korig tartó tankötelezettség. Az államadósság növekedésének egyik lehetséges okaként a tervezet azt nevezi meg, hogy miközben a kétkezi szakmákban munkaerőhiány van, a gyerekeket sokszor feleslegesen hosszan és sokszor rossz irányba képzik.
A tervben a többi között az olvasható, hogy a magyar oktatási rendszer egésze távol esik a gazdaság és a munkaerőpiac tényleges igényeitől; jelentős közpénzáldozattal olyan intézmények működnek, amelyek nem szolgálják a gazdaság érdekeit, és az államadósság növekedéséhez járulnak hozzá. Az egyetemek és főiskolák tömegével és drágán juttatnak fiatalokat olyan diplomákhoz, amelyek nem segítik bekapcsolódásukat a munka világába, a képzése szerkezete rossz, a reáltudományok és a műszaki ismeretek túl alacsony szinten szerepelnek a kínálatban – áll a dokumentumban.
MTI
|
