Vans napszemüvegek
Kik vagyunk? Mit akarunk? Kik állnak mögöttünk? Partnereink Kapcsolat  
A mindennapi.hu portál a tartalmait jelenleg nem frissíti, az eddigi tartalmak továbbra is megtekinthetőek.
Társadalom
2011-11-10 19:30:00

A nemzetközi szocializmust idéző táblákat is eltávolítanák

Tamás Gáspár Miklós: elég az Ady Endre utcából

Kormánypárti képviselők a helyi önkormányzati törvényhez benyújtott módosító indítványukban azt javasolják, jövő júliustól ne lehessen kommunista diktatúra nyomát őrző utcanévvel találkozni Magyarországon.

Stágel Bence KDNP-s képviselő szerint javaslatuk értelmében nem viselhetné közterület vagy közintézmény olyan személy nevét, aki a XX. század önkényuralmi politikai rendszereinek megalapozásában, kiépítésében vagy fenntartásában részt vett. A módosító indítvány olyan kifejezésekre, szervezetekre is kiterjed, amelyek a XX. század önkényuralmi rendszereire közvetlenül utalnak, vagy annak emlékét idézik. A fideszes Csöbör Katalin szerint ezzel is jelezni szeretnék, hogy a nemzetközi szocializmus semmivel sem volt különb, mint a nemzeti szocializmus, és „nem lehetünk elnézőek” azzal szemben sem.


A múltat végképp eltörölni?

A javaslat indoklásában Münnich Ferencről, Kun Béláról, Szamuely Tiborról elnevezett közterületeket említettek példaként. A részletes indoklásban több mint tíz oldalon keresztül sorolnak további példákat, a Vöröshadsereg utcáktól az Engels utcákig. Stágel Bence megjegyezte még: az önkormányzatoknak az az érve, hogy azért nem változtatnak, mert költségigényes, a jövőben nem állja meg a helyét. A helyi önkormányzatokról szóló törvényjavaslat ugyanis arra az esetre, ha a közterület elnevezésének megváltoztatása miatt kell a hatósági okmányokat – lakcímkártyát, céges papírokat – cserélni, általános illetékmentességet rögzít. Noha a cserének nincs költsége, arról Stágel elfeledkezett, hogy az utcatábláknak és a lakcímkártyáknak a legyártása költségekkel jár.

Zárug Péter Farkas politológus úgy véli, a szimbolikus politizálásnak egy újra napirendre vett témája a kommunista diktatúra nyomát őrző utcanevek átnevezése, ami jelenleg nem tartozik a legjelentősebb témák közé, azonban úgy tűnik, hogy a Lex Biszku, a jóvátételi kérdések kapcsán ez egy másik olyan pont, amiben szándékozik lépni a kormány. Mint mondta, az átnevezéseknek áttételesen van jelentősége, hiszen az összeszámolt utcanevek száma tetemes mennyiséget mutat, amik egyfajta szilánkként maradtak itt a rendszerváltás előttről. A politológus szerint a javaslat a szimbolikus erőtérnek a továbbnyújtásaként értelmezhető, ami a rendszerváltásban csalódott, magát abban vesztesnek érző, már a Fidesz táborához tartozó jobboldaliaknak üzen, valamint az idősebb generációnak is szól.
 

Amíg a kapitalizmus tart, akármeddig kijátszható a kommunista kártya – véli Tamás Gáspár Miklós filozófus. Szerinte egy nagyon fontos politikai és világnézeti kérdésről van szó, ami mindenkire hatással van, ez esetben pedig jelentéktelen összegek nem számítanak. A filozófus kifejtette: „mindent át kell nevezni, és ha olyan rendszer van az országban, amilyen a jelenlegi, akkor azt kifejezésre kell juttatni, és meg kell szüntetni az olyan disznóságokat, mint az Ady Endre utca. Ebből elég, Ady Endre ellensége volt a magyar jobboldalnak és a feudálkapitalizmusnak, az ilyeneket ki kell irtani, a József Attila utcát is át kell keresztelni, ami előtte Tisza István utca volt, ami most pont jó lenne”.Tamás Gáspár Miklós szerint a kormányzat rendkívül következetesen jár el, minden tekintetben a saját képére akarja formálni az országot, és ha az emberek tudni akarják, hogy milyen országban élnek, akkor ezt nagyon helyesen leolvashatják az utcatáblákról.
 

Szomszéd Orsolya, a Nézőpont Intézet elemzője szerint a Fidesz kormányra kerülve új korszakot hirdetett, éles cezúrát húzva a korábbi nyolc év szocialista kormányzásával szemben, de az előző 40 évhez képest is, hiszen például az új alaptörvénnyel Orbán Viktor szavai szerint lezárták „az átmenet korszakát”. A kormányfő által többször emlegetett forradalom pedig nyilvánvalóan együtt jár az erőteljes szimbolikus politizálással is, ide tartozik az ’56 utáni megtorlásokban résztvevők felelősségre vonására vonatkozó javaslat ugyanúgy, mint a kommunista nyugdíjak felülvizsgálata, de akár az utcanevek megváltoztatása is. Az antikommunista retorika tehát továbbra is része a Fidesz kommunikációjának, ami nyilván elsősorban a törzsszavazóknak szól, az elkötelezett jobboldali táboron belül ugyanis erre változatlanul komoly igény van. Persze ezek a kezdeményezések szimpatikusak lehetnek szélsőséges körökben is, ám korántsem direkten nekik szólnak. A széles közvéleményben pedig minden bizonnyal nem ezek alakítják döntően a kormányról alkotott képet, sokkal inkább a gazdasági intézkedések vagy a strukturális átalakítások hatása a mérvadó.

 

P. Horváth Csaba

Elküldöm a cikket | Nyomtatás | A lap tetejére


A hét java

© mindennapi.hu - minden jog fenntartva. All rights reserved.