Zacher Gábor szerint nem létezik „könnyű” kábítószer

Szilveszteri drogdömping: neten rendelik az anyagot

– Jóllehet a szakemberek csaknem egy éve figyelmeztettek a veszélyre, az eddig legálisan beszerezhető mefedron csak most került fel a kábítószereket tartalmazó tiltólistára. Milyen változásokat eredményezhet a szigorítás?

– Nem gondolom, hogy eztán drasztikusan csökken a mefedront használók száma, mint ahogy az sem valószínű, hogy a beszerzési csatornák szűkülni fognak. Annyi valószínűsíthető, hogy ha a jövőben valakinél megtalálják a szert, büntető eljárás alá vonható, eddig ugyanis – mivel nem szerepelt a tiltólistán, vagyis nem minősítették hivatalosan drognak – a birtoklása teljesen legális volt. Jelenleg több száz  szer van a piacon, amely ugyan internetes csatornákon keresztül legálisan beszerezhető, de használata súlyos tüneteket okozhat. A hozzáférhetők közül a mefedron tűnik a legveszélyesebbnek, de a többiek hatása sem elhanyagolható. Ráadásul számítani lehet arra, hogy az igények növekedésével a kínálat is bővülni fog.

– Tapasztalatai szerint a rendszeres kábítószerfogyasztók, avagy a parti-drogosok vannak inkább veszélyben a világhálón beszerezhető, ismeretlen hatású szerek miatt?

– A függőknek általában megvannak a jól bejáratott csatornáik, így nincs szükségük más, kreatív megoldásokra ahhoz, hogy kábítószerhez jussanak. Az interneten keresztül jellemzően az alkalmi drogosok próbálnak anyagot beszerezni. A világhálón akár egy órán belül bármi megkapható.

– Az ecstasy még mindig nagyon divatos?

– Az utóbbi időben visszaesett a  forgalma, mert a sokáig legálisan beszerezhető mefedron pótolta. Valószínű, hogy a tiltólistára újonnan felkerült szernek is hamarosan meglesz az utódja.

– Mennyi drogfogyasztó van a mai fiatalok közt?

– Tizennyolc éves koráig a fiatalok ötven százaléka kipróbál valamilyen szert. Itthon egy átlagos hétvégén 350 ezren használnak valamilyen kábítószert.

– De főleg könnyű drogokat, nem?

– Nem létezik „könnyű drog”. Évente 50-100 haláleset hozható összefüggésbe a droggal, és ebbe beleértendű a marihuána is, ami skizofréniát, depressziót, esetleg a szuicid hajlam felerősödését okozhatja. A legnagyobb veszélye éppen a kiszámíthatatlanságában rejlik. Egy füves cigaretta elszívása 65 százalékban színessé teszi a világot, kitágítja a teret, 35 százalékban viszont éppen hogy szűkül a tér és pánikroham alakulhat ki. 

– Sokat lehetett hallani egy színtelen, szagtalan szerről, amelyet italba keverve lényegében teljesen el lehet kábítani a gyanútlan személyt. Mit tegyen az az óvatos bulizó, aki mindezt szeretné elkerülni szilveszterkor?

– Az egyetlen tanácsom, hogy csak olyan italt fogyasszon mindenki, aminek ismeri a forrását. A legjobb módszer, ha a kedvenc italunkat egyszerűen magunkkal visszük a buliba és kerüljük a mások által kevert italokat, még akkor is, ha jól ismert társasággal töltjük az év utolsó óráit.

– A sajtó is képes hozzájárulni a prevencióhoz?

– Meggyőződésem, hogy igen. Egyértelműen a médiának köszönhető – többek között – hogy az utóbbi években jelentősen csökkent a téli ünnepek ideje alatt elkövetett öngyilkosságok száma. Karácsony tájékán menetrendszerűen megkerestek az újságírók, mi pedig menetrendszerűen elmondtuk az aktuális fekete statisztikát. Ezek a nyilatkozatok valami módon azt eredményezték, hogy az emberek jobban odafigyelnek egymásra.

– Az orvosok közül talán Ön beszél a legtöbbször és a legtöbbet a sajtóban. Miért szereti ezt a szerepet?

–  Magától értetődőnek tartom, hogy az általam hasznosnak ítélt információkat megosszam másokkal. Ha erre van némi képességem, akkor ez nem lehetőség, hanem kötelesség.

– Mivel koccint az újévre?

– Nem, vagy csak nagyon ritkán iszom alkoholt. Az oka banális: nem szeretem az ízét. Legfeljebb a citromos sör vagy a fröccs jöhet szóba.

Szigeti Ildi

	Elküldöm a cikket | Nyomtatás | A lap tetejére