Naponta 11 délvidéki magyarral van kevesebb – mondják a demográfusok

Szerbiai népszámlálás: visszaélések a kisebbségekkel szemben

Javában tart Szerbiában a népszámlálás: október 16-ig írják össze az embereket. Összesen 40 ezer számlálóbiztos keresi fel a háztartásokat, hogy begyűjtse az egyénekre, illetve a családokra vonatkozó adatokat. Az albán kisebbséget leszámítva a legszámottevőbb nemzeti közösség Szerbiában a magyar. A 2002-es népszámlálás adatai szerint akkor a Vajdaságban 290 207 magyar élt. A demográfusok azonban úgy tartják, az azóta eltelt 10 év alatt akár 30-40 ezerrel is csökkenhetett a magyarság lélekszáma. Egyes kimutatások szerint csak a természetes fogyás következtében évente mintegy 3000-rel kevesebb magyar él ma a Vajdaságban. Más kutatók viszont azt hangoztatják, hogy naponta 11 magyarral van kevesebb a Délvidéken.

Napról napra kevesebben

A legutóbbi népszámláláskor a kétmilliós Vajdaságban a lakosság 15 százaléka vallotta magát magyarnak. A népességfogyás miatt tíz év elteltével jó, ha ez most eléri a 10 százalékot. A népszámlálás alkalmával egyébként Szerbiában nem kötelező válaszolni sem a nemzetiségre, sem az anyanyelvre, sem a vallási hovatartozásra vonatkozó kérdésekre. A magyar pártok és az egyházi vezetők mégis arra biztatják a vajdasági magyarokat, vállalják fel nemzeti és vallási hovatartozásukat is.

Németh László nagybecskereki püspök. Felvállalja magyarságát

Németh László bánáti püspök elmondta, a 2002-es népszámlálási adatok szerint 410 ezer katolikus hívőt számláltak, ebből 305 ezer a szabadkai egyházmegyéhez tartozott. Ám azóta a gazdasági helyzet miatt többen kivándoroltak, így a püspök becslései szerint összesen 350 ezer hívőre lehet számítani.

A nemzetiségi, illetve a felekezeti hovatartozás tehát magánügy. Ám az, hogy a népszámlálás alkalmával ezeket az adatokat bediktálja-e a kérdezett, azaz vállalja magyarságát és vallását, az már közügy. Szerbiában a katolikus, illetve a református vallás a kisebbség sajátja. Éppen ezért nem mindegy, hogy hányan vagyunk, hányan maradtunk – mondják a vajdasági magyarság vezetői. Ettől függ a kisebbség politikai súlya, közmegítélése, iskoláinak és művelődési intézményeinek száma.

Van, hogy nem tudnak magyarul kérdezni

A többségében magyarlakta falvakban jórészt magyar kérdezőbiztosokat alkalmaznak. Ám a vegyes lakosságú településeken sok népszámláló biztos nem beszéli a magyar nyelvet. Október elsején kezdődött a népszámlálás, és máris jelentik az emberek a visszaéléseket. Megesett, hogy csak többszöri felszólítás után volt hajlandó a kérdezőbiztos beírni a nemzetiséget. Másutt pedig egy cetlire jegyezte fel, hogy a család magyarnak vallotta magát, mondván, otthon majd utólag beírja a kérdőív megfelelő rovatába a mondottakat.

A törvény ezt nem szabályozza. A kérdezőbiztost csak akkor büntetik meg – 50 000 dinár, azaz azaz 150 ezer forint a bírság – ha rá akarja venni a kérdezettet, hogy – tegyük fel – ne magyarnak, hanem szerbnek vallja magát az összeíráskor. Az ideiglenesen külföldön élők adatait is bediktálhatják családtagjaik. Ezeket semmilyen dokumentummal nem kell igazolni, hiszen a kérdezőbiztosok nem azért keresik fel a családokat, hogy bármit is szemrevételezzenek vagy ellenőrizzenek. Viszont a törvény bünteti azt, aki hamis adatokat szolgáltat.

Kabók Erika

• Cimkék:
Szerbia népszámlálás Vajdaság Nagybecskerek kérdezőbiztos kisebbség

	Elküldöm a cikket | Nyomtatás | A lap tetejére