Kétszeresére nőtt az arány, de ez nem elég

Sötét jövő: lemaradtunk a megújuló energia fejlesztésében

Az Eurostat legfrissebb összeállítása alapján 2009-ben, Magyarországon a megújuló energia részesedése a teljes felhasználáson belül 7,3 százalékra, azaz közel duplájára emelkedett az 1999-ben mért 3,3 százalékhoz képest, ám a 27 tagországban átlagosan ez az arány 5,4 százalékról 9 százalékra változott. A tagországok közül Lettország áll az élen, itt a teljes villamos-energia ellátás 36,2 százaléka származott megújuló forrásból 2009-ben, a második Svédország 34,4 százalékkal, a harmadik Ausztria 27,3 százalékkal.

A „Fenntartható energia hete” alkalmából közétett kimutatás szerint az áramtermelésben a fűtőanyagok közül még mindig a kőolaj vezet, bár aránya csökkent, 37 százalékra 39-ről. A földgáz részesedése 22 százalékról 24 százalékra nőtt tíz év alatt, a nukleáris energiáé 14 százalékkal stabil maradt, a szilárd tüzelőanyagoké 18 százalékról 16 százalékra csökkent.

Magyarországon az olajféleségek és az atomenergia részesedése valamelyest emelkedett (27,9-ről 28,4, illetve 14,1-ről 15,8 százalékra), ugyanakkor visszaesett a gáz és a szén aránya (38,2-ről 36,2-re, illetve 16,1-ről 10,1-re). Tavalyelőtt a megújítható energiaforrások aránya uniós szinten Lettországban és Svédországban volt a legnagyobb, jóval 30 százalék fölött, míg a legkisebb Máltán és Luxemburgban (0, illetve 2,8 százalék).

Az atomenergia Franciaországban (40,2 százalék), Litvániában (34,1) és Svédországban (29,3) kapta a legnagyobb szerepet, míg tucatnyi EU-tagországban egyaránt nem használtak nukleáris energiát. Mivel külső forrásoktól függünk, a csekély hazai energiaellátás tekintetében a megújuló energia aránya csak az áramellátást figyelembe véve számottevő, a visegrádi négyek közül Csehországban 5,7 százalék, Lengyelországban 6,6 százalék, Szlovákiában pedig 7,2 százalék ez az adat.

(mi) 

• Cimkék:
Eurostat megújuló energia

	Elküldöm a cikket | Nyomtatás | A lap tetejére