Kényszervágások lesznek, ha nem marad elegendő ivóvíz

Rekordszárazság: élelmiszerválság Európában is!

Többször megkongatták már a vészharangot szakértők az elmúlt évtizedben azt illetően, hogy Európában soha nem tapasztalt szárazságra kell felkészülni. Az Európai Bizottság 2007-ben kiadott zöld könyve szerint a négy évvel ezelőtti tendenciákat figyelembe véve, 2070-re általános lehet Európában a szárazság, illetve az ebből adódó ivóvízhiány. Már a zöld könyv publikálásakor az elhasznált víznek hozzávetőlegesen 20-40 százalékát pazaroltuk el egyrészt a víz relatív olcsósága és nem gazdaságos felhasználása következtében, másrészt az európai vízfelhasználás 44 százalékát az agrárszektor szívta el.

Felmegy a búza ára

Most a Scientific American amerikai tudományos szaklap arra figyelmeztet: az idén tavasszal Észak-Európában tapasztalt rekordszárazság felhajthatja a búza árát. A különböző országok kormányai jelentős termésveszteségeket vetítenek előre, ugyanakkor Franciaországban áramkimaradásoktól is tartanak, amennyiben a víz hiánya miatt kénytelenek lesznek leállítani az atomreaktorokat.

Bruno Le Maire francia mezőgazdasági miniszter a múlt héten arra figyelmeztetett, hogy a fél évszázada legmelegebb és legszárazabb idei tavasz visszavetheti a búza hozamát és felhajthatja annak világpiaci árát is.Párizs viszont több száz millió euró támogatást ígért a szárazság sújtotta francia állattenyésztőknek, akik kénytelenek a takarmányellátás csökkenésével, illetve az árak emelkedésével szembesülni.

Etetés helyett kényszervágás

Francois Fillon kormányfő a szenátusban azt mondta: közel egymilliárd eurót szánt a kormányzat a gazdák támogatására. A francia meteorológiai intézet adatai szerint Franciaországban 1900 óta nem volt olyan meleg tavasz, mint az idei. Az ország 96
megyéjéből jelenleg hatvanban van érvényben vízkorlátozás, és a helyzet egyre tragikusabbá válik az állattenyésztők számára, akik közül sokan kényszervágásra kénytelenek küldeni az állataikat, mivel nem képesek őket ellátni.

Ugyanakkor a francia kormány létrehozott egy bizottságot is, amely az ország villamosenergia-ellátását felügyeli és ellenőrzi a folyók vízszintjét is, miután az ország áramellátásának a 80 százalékát biztosító 58 atomreaktor közül 44-et folyóvízzel hűtenek.

Ráadásul a szakemberek nem attól tartanak, hogy a vízhiány miatt a reaktorok is túlmelegedhetnek, hanem attól, hogy a kimerült folyók melegednek fel a hűtés után, ami pedig ökológiai pusztításhoz vezethet. A kirívóan alacsony csapadékmennyiség és a magas hőmérséklet a francia vízi-erőművek teljesítményét is visszavetette.

Ukrajna rekordterméssel számol

Míg a nyugat-európai országok élelmiszerhiánytól rettegnek, Ukrajnában az idén 50 millió tonna gabonát takarítanak be – az ország mezőgazdasági minisztériuma legalábbis ezt ismertette hétfőn a legújabb előrejelzések szerint. A kijevi minisztérium márciusban 42-43 millió tonna, májusban 45 millió tonna gabonatermésre számított, felülmúlva a tavalyit, amikor a szárazság súlyos károkat okozott. Az ország éves gabonafogyasztása közel 26 millió tonna. Ukrajna, amely a világ egyik legnagyobb gabonaexportálója, októberben kvótát rendelt el a gabona kivitelére, amit többszöri módosítás után július 1-jéig meghosszabbított.

A nyugat-európai vízhiány szuperszárazságot okoz, és erdőtüzekhez vezet Hollandia egyes részein és az Egyesült Királyságban – írja az amerikai lap. Németországban, ahol hatalmas kiterjedésű erdők vannak, az erdőtűz veszélyességi indexe a lehető legmagasabb szintet érte el, a folyók vízszintje pedig a legalacsonyabbra csökkent az elmúlt száz év viszonylatában.

A Nemzetközi Meteorológiai Szervezet (WMO) szerint a normálistól eltérő időjárást egy Nyugat- és Közép-Európa felett huzamosan elhelyezkedő – és várhatóan még szokatlanul hosszú ideig fennmaradó – nagynyomású légköri zóna okozza, amely megakadályozza a csapadék kialakulását.

 
Hargitai Mátyás

• Cimkék:
vízhiány kényszervágás szárazság kiszáradás búza

	Elküldöm a cikket | Nyomtatás | A lap tetejére