Társadalom
2011-01-13 07:16:00
Milliós büntetést külföldi munkavállalásért?Pénzzel marasztalnák az orvosokat
Online jelentések, eszközfinanszírozás, kedvezményes hitelek praxisvásárlásra. Ezekhez hasonló ösztönzőkkel kívánja itthon tartani a külföld felé kacsintgató doktorokat az egészségügyi kormányzat.
Minden harmadik, a pécsi orvosi karon végzett diák külföldön lesz orvos. Az Új Dunántúli Naplónak Miseta Attila, a Pécsi Tudományegyetem Általános Orvostudományi Karának (PTE ÁOK) dékánja elmondta: jelenleg nagyjából a diákjaik harminc-negyven százaléka "tűnik el" a diplomaosztó után. Jelenleg már csupán annyi regisztrált doktor van (nagyjából huszonnyolcezer) Magyarországon, mint a fele ennyi lakosú Norvégiában.
Fizessen a renitens rezidens!
Az egyetem vezetése úgy véli, ez az állapot nem tartható fenn, ezért az új felsőoktatási törvény tervezetéhez kidolgoztak egy javaslatot, amelynek lényege, hogy visszafizettetnék a képzés díját azokkal, akik külföldön vállalnak munkát a diplomaszerzés után. Ez nem kevesebbet jelent, mint hogy a „rentiens rezidenseken” legalább 10 millió forintot hajtanának be. A javaslattevők indoklása szerint ugyanis aki belép a rendszerbe, azaz diákká válik, az egyben arra is kötelezi magát, hogy a diplomaszerzés után Magyarországon dolgozzon.
A terv jelenleg még a kormány asztalán pihen, s azzal Miseta Attila is tisztában van, hogy az elfogadásig még rengeteg egyeztetésre van szükség. Az egészségügyért felelős államtitkár portálunknak nyilatkozva csak annyit mondott: nem kívánja kommentálni ezeket a megnyilvánulásokat.
Szócska Miklós a fiatal orvosok itthon tartásának mikéntjét firtató kérdésünkre rámutatott: nem korbáccsal, hanem ösztönzőkkel akarjuk az elvándorlás gondolatával foglalkozó fiatal doktorokat meggyőzni arról, hogy érdemes maradni. A cél, hogy izgalmas szakmai lehetőségekkel és anyagilag vonzó körülményekkel tartsuk meg az orvosokat, akikre a nehéz gazdasági helyzetben a betegeiknek még inkább szükségük van – hangsúlyozta az államtitkár.
Korbács helyett ösztönzők
Az utolsó pecséteket nyomják az egészségbiztosítónak küldött flopikat tartalmazó borítékokra a háziorvosok. Mostantól jelentősen egyszerűbbé válik a háziorvosok munkája, egyebek mellett nem a bonyolult és időigényes flopin, hanem online módon küldhetik havi jelentésüket az egészségbiztosítónak. Ezzel párhuzamban valódi kapuőrként tevékenykedhetnek a doktorok, akik a praxisukba tartozókról minden, az egészségi állapotukat jelző információt megtudhatnak, legalábbis azokat, amiket a közfinanszírozott ellátásokat illeti.
Nyártól újraindítják az eszközfinanszírozási rendszert, amelyre 1,5 milliárd forintot különítettek el – mondta az államtitkár. Szócska Miklós tájékoztatása szerint kedvezményes hitelkonstrukciókkal próbálják támogatni a fiatal doktorok praxisvásárlási terveit.
Az idős háziorvosokra is gondolt az egészségügyi kormányzat. Míg korábban „élethosszig tartó” tanulásra késztették a doktorokat, vagyis folyamatos szakmai továbbképzést kellett igazolni mindazoknak, akik egészségügyi ellátást nyújtottak, addig az államtitkárság tervei szerint a 70 felettiek esetében megszüntetik ezt a kötelezettséget.
A szakmai kompetenciákat is bővítik a jövőben, ami annyit jelent, hogy - egyelőre csak a pro familia vényfelírásnál - elismerik az alapellátók egyéb szakvizsgáját, a doktorok képzettségük szerint rendelhetnek gyógyszert vagy gyógyászati segédeszközt maguknak és családtagjaiknak.
Gyógyítás helyett adminisztráció
A háziorvosok és asszisztenseik munkaidejük egyharmadát adminisztrációval töltik. A 400 alapellátó orvost tömörítő Kasszaorvosi Szervezet vizsgálata szerint a praxisok átlagosan havi 122 órában betegellátás helyett dokumentációk kitöltésével foglalkoznak – derült ki egy nemrég nyilvánosságra hozott felmérésből.
Becslések szerint a gazdaságban az adminisztratív terhek mértéke 5-8 százalék körül van ma Magyarországon, ám a háziorvosi ellátás esetében ez a szám ennél jóval magasabb. A Kasszaorvosi Szervezet tavaly év végén kérdezte meg tagjait arról, hogy mennyire terheli le őket a betegellátással járó papírmunka és mibe kerül mindez.
A Kovácsy Zsombor (a most megszüntetett Egészségbiztosítási Felügyelet korábbi elnöke) által jegyzett kutatásból kiderül az is, hogy csak a háziorvosi szakmai tevékenységekhez kapcsolódó adminisztráció bérköltsége éves szinten 10 milliárd forint. Az érintett praxisok átlagosan naponta közel 6 órát töltenek el adminisztrációs teendőkkel – mindez az orvosok és az asszisztensek munkaidejének egyharmadát teszi ki, ami praxisonként havi 125 ezer forint terhet jelent – csak a munkavégzés költségét tekintve.
Az adminisztratív terhek mintegy kétharmada két tételből, a betegellátás regisztrációjából, valamint a gyógyszerrendelésből adódik. A Kasszaorvosi Szervezet szerint ez a tény arra mutat, hogy az adminisztratív terhek csökkentését e nagy számban előforduló tételek egyszerűsítésével lehetne igen hatékonyan elvégezni. További fontos tehertételt jelent a beutalók intézése, a nem kötelező oltások adminisztrációja, de a hatóságok felé történő jelentések is több mint havi négy órát vesznek igénybe.
Szigeti Ildikó
|
