Idei csapások: esők, jégverések, ár-és belvizek

Összeroppant a magyar élelmiszergazdaság

A mezőgazdasági termelők 2010 végére vont mérlegei megerősítik a korábbi becsléseket: idén az átlagos esztendőkben tapasztaltaknál harminc százalékkal kevesebb zöldség és gyümölcs termett. Súlyosbítja a végeredményt, hogy a pusztulás a legtöbb fajtát egyaránt érintette, ritka az olyan növénykultúra, ahol ne mutatkoztak volna a visszafejlődés jelei.

Égi-földi csapások a gazdaságokban

– A rendkívüli mértékű termésveszteség fő oka a rekordmennyiségű csapadék, a jégverések, árvizek, belvizek és a szüntelenül, nagy erővel támadó kórokozók – mondta lapunknak Szabó József, a FruitVeB elnöke a magyar zöldség-gyümölcs terméktanács évértékelő közgyűlése kapcsán.

A közzétett adatok alapján az ágazat termelése 2 millió tonna alá esett (egy átlagos esztendőben ez 2,6 millió tonna). A rossz hozammal együtt az érintett vállalkozások árbevételei is oly mértékben zuhantak vissza, amire hosszú évek óta nem volt példa. Tetézi a bajt, hogy a legtöbb növénykultúrában a visszaesést már tendenciaként tartják számon, a pesszimista elemzések igazát az utóbbi 5-8 év termelési eredményei támasztják alá.

Recesszió jellemzi a paprika- és paradicsom-hozamokat.  Almából is évről évre kevesebb terem, ez utóbbi kapcsán sürgető a tennivaló: ideje lenne kivágni 25 hektárnyi, elöregedett ültetvényt. Érzékenyen érinti a feldolgozóágazatot, hogy az alapanyagok megcsappanásával a hűtő-, valamint a konzervipar termelése is  visszaesett. A terméktanács elnöke szerint némi vigaszt jelenthet, hogy a zöldborsó és a zöldbab termesztése fölfut, nem esett vissza a meggy, a kajszi- és az őszibarack termesztése sem, és a dió hozamának aránya is évről évre emelkedik.

Súlyos recesszió az élelmiszergazdaságban

Sajnos a magyar élelmiszergazdaság egészét meghatározza a visszafejlődés – figyelmeztetett Szabó József. – Idén további 5-6 százalékkal csökkent a hazai fogyasztás, miközben az élelmiszerimport aránya még mindig 20-25 százalékos. Tudvalévő, hogy ez az arányszám 2003-ban az ideinek még alig a fele volt. A piacot az erős árverseny és a csökkenő értékesítési ár jellemzi, ehhez kapcsolódik, hogy az élelmiszerkereskedelem 63 százaléka áruházláncokban zajlik. Ugyanakkor a zöldség- és gyümölcstermesztőket tömörítő Termelői Értékesítő Szervezetek (TÉSZ-ek) helyzete jelentősen meggyengült, ugyanis a recesszió eredményeképp nincs elegendő tőkéjük, nem hitelképesek.

A szakember szerint százezrek megélhetését biztosítaná, ha ezeket a szerveződéseket újra helyzetbe hoznák. Ehhez konkrétan a TÉSZ-ek feltőkésítésére lenne szükség, amivel hitelképessé válhatnának. Ily módon ellensúlyozható lehetne a természetben tapasztalható kártétel, hiszen az elnök szerint a kertészetek foglalkoztatják a legtöbb munkavállalót a magyar mezőgazdaságban: becslése szerint 340-380 ezer családnak biztosítanak teljes vagy részleges megélhetést.

A mezőgazdasági munkahelyteremés kapcsán Czerván György, a Vidékfejlesztési Minisztérium agrárügyekért felelős államtitkára lapunknak elmondta: ma Magyarországon 2,5 millió aktív munkavállaló tart el 7,5 millió embert. A Fidesz kampányában ígért egymillió munkahely jelentős hányadát az államtitkár szerint a munkaigényes mezőgazdasági ágazatokban kell megteremteni a következő esztendőkben. Rámutatott: a TÉSZ-ek idén mintegy 900 millió forintos támogatást kaptak, jövőre pedig 500 millióval többel, azaz 1,4 milliárd forinttal számolhatnak. A január közepével induló új Széchenyi Terv keretében a tárca ígérete szerint újabb 20 milliárd forintos forrás nyílik a feldolgozószektor kis- és középvállalkozásai számára.

Valló László 

• Cimkék:
Szabó József Czerván György TÉSZ mezőgzadaság élelmiszergazdaság gyümölcs zöldség jégkár belvíz csapás

	Elküldöm a cikket | Nyomtatás | A lap tetejére