További védelem az adósoknak

Nyár közepéig marad a kilakoltatási moratórium

Továbbra is fenn marad a banki adósok védelmére létrehozott, kilakoltatást tiltó moratórium. Az előterjesztést hat kormánypárti képviselő nyújtotta be a múlt héten azzal a céllal, hogy a parlament hosszabbítsa meg az április 15-én lejáró tiltást. A jelenlegi szabályozás értelmében a moratórium azokat az adósokat védi, akiket az utcára kerülés lehetőssége fenyeget, vagyis az árfolyam-ingadozás következtében bajba került devizahiteleseket, a rezsiköltségekkel elmaradókat, de még a gyermektartásdíjat nem fizetőket is. A mostani döntés értelmében a moratórium védelme április 15-ét követően kizárólag a lakáshitel-tartozások adósait illeti meg. 

Júliusig marad a moratórium

A kilakoltatási moratórium meghosszabbításáról szóló javaslathoz módosító indítványt nyújtottak be, ami a korábban korlátlan időre kitolt moratórium helyett július 1-jéig tartja csupán fenn a kilakoltatási tilalmat – ezt a szerdai parlamenti ülésen jelentette be Szatmáry Kristóf, nemzetgazdasági államtitkár. Az államtitkár hangsúlyozta: a hitelfelvevőknek is van felelősségük, hiszen normális országban aki hitelt vesz fel, vissza is fizeti. De van felelőssége a kormányzatnak is, mert korlátozni kellett volna a devizahitelek felvételét. Szatmáry szerint nem lehet megoldás, hogy minden költséget a bankokra terheljenek. A moratórium határozatlan időbeli kiterjesztése azzal fenyegetett, hogy ellehetetleníti a jelzálog hitelezést azáltal, hogy fedezet nélkülivé teszi azt, ami a kamatok drasztikus emelkedésével is járhatna.

Szűkül az érintettek köre

Az Országgyűlés által elfogadott javaslat szerint a jövőben csak a lakáshitel-adósokra lesz érvényes a kilakoltatási moratórium. Tavaly augusztus óta ugyanis néhány kivétellel mindenki kedvezményezett volt, akit kilakoltatás fenyegetett. A mostani döntés értelmében csak azok számára nyújt védelmet a moratórium, akiknek nincs másik lakóingatlanjuk, illetve a végrehajtást kérő lakhatását sem lehetetleníti el a lakásban maradásával. Tehát, ha valaki egy fizetésképtelen adós bedőlt ingatlanját vásárolja meg, és nincs másik ingatlan a nevén, akkor kikényszerítheti a költözést. Új eleme a moratórium meghosszabbításának az, hogy csak lakáshitel-tartozás miatti követelésekre lesz érvényes, más hitelek bedőlése esetén nem védi az ingatlant a törvény.

Félmegoldás a moratórium

A Banki Hitel Károsultak Egyesületének főtitkára, Lénárd Mariann szerint a moratórium meghosszabbítására szükség van, amíg nem sikerült tényleges megoldást találni a bajba jutott devizahitelesek problémáira, azonban nem lehet a végtelenségig nyújtani ezt a folyamatot. A főtitkár úgy fogalmazott: a moratórium nagyon sok ember számára egy nagyon drága albérletet jelent, hiszen nagyon sok járulék, és kamat gyűlik össze amíg azt gondolják az adósok, hogy nyugodtak lehetnek, mert moratóriumot élveznek. A főtitkár úgy véli, az ingatlanokkal a bankok sem tudnak mit kezdeni a jelenlegi piacon, ezért valódi megoldást kellene találni a bedőlések megfékezésére.

Kimaradt az eszközkezelő a Széll Kálmán tervből

Matolcsy György, nemzetgazdasági miniszter tavaly október 30-án jelentette be, hogy elkészült az eszközkezelő koncepciója, amely három lépésben oldaná meg a bajba jutott devizahitelesek problémáit. Elsőként banki mentőprogram jön, ezt követően átkerülne az adós az eszközkezelő nyilvántartásába, a kormány állami garanciát vállalna arra az adósságtörlesztési részre, amit a hiteles nem tud fizetni. Ha az adós egyáltalán nem tud fizetni, elveszíti a tulajdonát, és bérlakásra lesz jogosult. Mivel a költségvetésben nincs elkülönítve forrás, ezért az eszközkezelő a piacról venne fel hitelt Matolcsy szerint, és csupán több tízezer lakáshiteles megsegítéséről beszélt. Ennek oka az lehet, hogy a közel százezer nem fizető lakáshiteles megmentése akár ezermilliárd forintba is kerülne, amelyre az államnak nincs pénze. Ezt bizonyítja az is, hogy a nemrég bemutatott Széll Kálmán Tervből kimaradt az eszközkezelő létrehozása.

Horváth Csaba

	Elküldöm a cikket | Nyomtatás | A lap tetejére