A bankok az utcára kerülőtől is követelhetnek

Nem tudott megállapodni a kormány a bankokkal: adós-rabszolgaság?

Harmati László, az FHB Bank vezérigazgatója az Infó Rádiónak úgy nyilatkozott: több pontban nem tudott megállapodni a kormány és a Magyar Bankszövetség az adósmentő csomagról folytatott tárgyalásokon, például az úgynevezett elsétálási jogról, ami eltörölné a hitel mögötti fedezet értékén felüli tartozást.

Nem engednek elsétálni

Magyarországon ugyanis az adós által megvásárolt ingatlan csak egy a fedezetek közül. A bank a bedőlt ingatlan birtokbavétele után további követeléseket támaszthat az esetleg utcára kerülő ügyféllel szemben, vagyis a hitelező a fedezet megszerzésével egy adósrabszolgához is jut. Amerikában, Nagy-Britanniában és Spanyolországban bevett gyakorlat az odébbállási jog vagy elsétálási jog, ami azt jelenti, hogy a jelzáloghitel biztosítéka kizárólag az ingatlan: ha az adós nem fizet, az ingatlan átkerül a hitelező tulajdonába, és ezzel a kötelezettségi viszony megszűnik a felek között, tehát az ügyfél − ingatlanát a bankra hagyva − mentesül a további kötelezettségek alól.

Müller János, a Magyar Bankszövetség vezető tanácsadója portálunk kérdésére hangsúlyozta: a bankszövetség azt tarja fontosnak, amiben sikerült megállapodni. Müller szerint az elsétálás joga a magyar jogi gyakorlatba nem illeszthető, és olyan mérhetetlen veszteségeket okozott volna a bankoknak és az egész magyar gazdaságnak, amit a kormány sem akart. Hozzátette: erről a kérdésről a jövőben sem tárgyal a bankszövetség és a kormány.

Több ezer családon segíthetett volna

Barabás Gyula, a Széchenyi Hitelszövetség elnöke úgy véli: nélkülözhetetlen lenne az elsétálási jog bevezetése, hiszen ha egy ingatlanfedezet értékesítésre kerül, az adóst megfosztják a lakásától, esetleg attól az önrésztől is, amit a lakásvásárláshoz felhasznált, vagy az addig befizetett összeget sem veszik figyelembe, akkor ezek után akár két forintot is pofátlanság követelni. A szakember hozzátette: a pénzintézetek elsétálási joga azonban megvalósul, hiszen ha a bankok a követelést értékesítik, saját szempontjukból „elsétálás” történik, mivel a fennálló követeléseket az azokat megvásárló cégek fogják behajtani.

A közel százezer bedőlt ingatlanhiteles család jelentős részén segíthetett volna az elsétálás joga. A devizahitelesek 90 százaléka svájci frankban vett fel hitelt, aminek az árfolyama a három évvel ezelőtti 150-160 forintról mára 220 forint körülire emelkedett, így nemcsak a törlesztőrészlet, hanem maga a hitelösszeg is nagyobb lett. Az eredmény: ma egy 10 millió forint értékű lakáson akár 12-14 millió forint hitel is lehet, így a fizetésképtelen adós a lakása elvesztése után sem menekül a bank „karjaiból”, vagyis az árverezés után a nincstelen adós továbbra is milliókkal tartozhat.

Sokan a feketegazdaságba menekülnek

Sokan vannak, akik már eladták az ingatlanjukat, az autójukat, és további tartozásukat a bankok megpróbálják ráterhelni a fizetésükre, ami a hitelfelvevő jövedelmének a 33, indokolt esetben akár az 50 százalékát is jelentheti. Ha ez a folyamat elindul, akkor a törvény szerint az ügyfél először a járulékot, majd a kamatot és csak ezek után kezdi el a tőkét törleszteni. A szinte elfogyhatatlan összeg végigkíséri az egész életén. A feketegazdaság sajnos egyfajta megoldást kínál: sok ember a munkahelyével megbeszélve a problémát bejelentés nélkül dolgozik, így a zsebbe kapott fizetéséből nem tudják levonni a tartozást.

(Mindennapi/MN)

• Cimkék:
adósrabszolga bankszövetség Müller János Barabás Gyula feketegazdaság svájci frank devizahitel

	Elküldöm a cikket | Nyomtatás | A lap tetejére