Cigányfalvakban épít hálózatot a Mozaik Misszió

Munkahelyet teremtenek szupervályoggal

A dráguló energiaárak egyik hatása, hogy a mélyszegénységben élők fával, itt-ott talált éghető anyagokkal fűtik rossz hőszigetelésű házaikat. Ezzel együtt a térséget a munkanélküliség jellemzi, vagyis a korszerű energiatakarékos műszaki megoldások elérhetetlenek a legtöbb ember számára. Csupán a munka emelheti fel az elmaradott településeket, méghozzá olyan munka, amelybe az alacsonyabb képzettségűek is be tudnak kapcsolódni.

A 2009-ben alakult, ökumenikus Mozaik Misszió a mélyszegénységben élő emberek munkához juttatását, gyermekeik oktatását tűzte ki magának feladatul. A misszió tagja Ghymes Péter építészmérnök, aki kifejlesztette az „EMM-s vályogbálát”, közkeletű nevén a szupervályogot. Kérdésünkre a szakember elmondta, hogy az általa kidolgozott rendszer alapegysége az új típusú, úgynevezett kitöltő falelem, ami csak annyiban hasonlítható az egykor a cigányok által készített építőanyaghoz, hogy részben vályogból készül, és túlnyomórészt kézi munkával előállítható. Összetételére jellemző, hogy az ország minden területén megtalálható, olcsó alapanyagokból és úgynevezett steril hulladékokból állítják elő. A kidolgozott technológia alapján, egységes összetételben és méretben elkészült falelem kiváló hőszigetelésű, csakúgy, mint a vályogtégla, ami rendkívül jó védelmet nyújt a téli hideg és a nyári meleg ellen is. Annyiban tér el az ősi téglatípustól, hogy önmagában nem tartószerkezeti elem.

Csökkenti az ökolábnyomot

A szupervályog, mint termék az EMM-s rendszer egyik eleme, ami több szerkezeti- és épületgépészeti elemmel is kiegészül. Ghymes Péter, a rendszert kifejlesztő csoport vezetőjének elmondása szerint a szupervályog elsősorban könnyűszerkezetes lakóépületek építésére használható fel, de alkalmas meglévő házak utólagos hőszigetelésére is. A rendszer szerint épített házak nemcsak azzal kímélik a környezetet, hogy kevesebb energiát fogyasztanak, de azzal is, hogy az elemek előállításában lényegében nem használnak fel hőenergiát. Az előállítási technológia követelményeinek megfelelően meglévő hulladékokat hasznosítanak újra, helyben, olyan módszert alkalmaznak, amellyel csökkenthető a környezet terhelése és a tiszta-víz felhasználás. Végső soron hozzájárulnak ahhoz, hogy a felhasználók úgynevezett „ökológiai lábnyoma” kisebb legyen.

Az EMM-s rendszer azonban nem pusztán gazdasági célokat szolgál, fejlesztői azt szeretnék elérni, hogy az energiatakarékos építőanyag munkát, életcélt, felemelkedési lehetőséget biztosítson a mélyszegénységben élő településeken élők számára. Mi több, tágabb értelemben visszavezetné őket a társadalomba, amiből sokan kiszakadtak. Mint Ghymes Péter elmondta, rendszerüket először néhány településen, később kistérségi léptékben kívánják felépíteni.
Tervükhöz kapóra jött, hogy korábban, az iskolabővítés munkálatai során kapcsolatba kerültek az Alsószentmártonon működő alapítványi iskolával. A Baranya megyei település a horvát határnál található, 1200 cigány származású lakost számlál, a munkanélküliség itt is nagyon magas. A faluban épült az a Kistigris Gimnázium, melyet 2004-ben alapított a Tan Kapuja Buddhista egyház, s évente 350-400 diák oktatását végzi, akik közül alapítása óta – nagy eredmény! – ötvenen felsőoktatási intézménybe iratkoztak. A gimnázium az országosan akkreditált érettségi mellett szakismereteket is nyújt diákjai számára. Az iskola eredményeire alapozva kívánják kiterjeszteni, rendszerré szervezni életmodelljüket a Mozaik Misszió ökumenikus szervezet alapítói. A misszió 20 éves ciklust dolgozott ki a cigány gyerekek társadalmi beilleszkedésére.

Kézművesek, vályogvetők

A Siklóson működő Sztárai Mihály református iskolába jelentkezőket a közismereti tárgyakon túl kézművességre, díszítő munkákra is képzik, a Kistigris Gimnáziumban pedig a mezőgazdasági szakismeretek, a gyógynövénytermesztés, valamint az illóolaj készítés ismereteit is átadják. Itt kapcsolódik be az oktatás rendszerébe az EMM-s műszaki alapismeretek és gyakorlat anyaga.

Azok a diákok, akik nem készülnek felsőoktatásban továbbtanulni, ezen keresztül a valós életben, valamint a térségben jól hasznosítható tudásra és szakképzésre tesznek szert. Az MM terveiben szerepel emellett iskolaszövetkezet alakítása, melynek keretein belül a termelő tevékenységet kicsiben gyakorolhatják a diákok. Létre akarnak hozni egy faluszövetkezet is, melynek révén az iskolában begyakorolt termelő tevékenység és szakismeret valódi önfenntartó munkába fordítható át.

A misszió feladata, hogy az úgynevezett „5 év munkában tartás” célprogramban kísérje figyelemmel és értékelje az oktatás sikerességét. Ebben az időszakban a Missziót támogató gazdasági társulások biztosítják a folyamatos munkát és a faluszövetkezet üzleti lehetőségeit. A 20 éves ciklus során – 3 éves kortól 23 éves korig – a fiatalok elsajátítják a közösség, a társadalom és a munka értékét, megtanulnak dolgozni és munkát szerezni.

A rendszer kiépítéséhez, térségi fejlesztéséhez természetesen összefogás, sőt állami szintű segítség is szükséges lenne. A missziót alapító intézmények és szervezetek tagjai remélik, mondta Ghymes Péter, hogy a működő életmodell és gazdasági rendszer példaértékű lehet más területeken élő roma közösségek felzárkóztatási programjai számára is.

Vashegyi András

• Cimkék:
szupervályog cigány mélyszegény szegénység nyomor

	Elküldöm a cikket | Nyomtatás | A lap tetejére