Társadalom
2011-06-30 10:00:00
Kevesebb bio-üzemanyagot, több élelmiszert!Motorban égetjük el, pedig meg is ehetnénk
Bár az unió szerint növelni kell a termőföldeken előállítható üzemanyag termelését. Magyarországon egyre rosszabb a helyzet.
Az EU direktívája még érvényes: 2020-ra az államszövetség területén az üzemanyag-felhasználás 10 energiaszázalékát megújuló üzemanyaggal kell helyettesíteni. A véges mennyiségű és egyre dráguló fosszilis energiahordozók szorításában érthető az új utak és lehetőségeket keresése. Sokak szerint a kitörés egyik módja a bioüzemanyagok előállítása, ám az elképzelést sok kritika övezi, elsősorban a környezetvédők részéről, akik szerint nem növelni, hanem éppen hogy csökkenteni kellene ezt a részarányt.
Pazarlás: ahol élelmiszert is termelhetnénk
A zöld szervezetek szerint a bioüzemanyag-gyártás növekedése további erdőirtásokhoz vezet a világban, mindenekelőtt a fejlődő országokban. Ráadásul a nagy távolságokról való szállítás is jelentős szén-dioxid-kibocsátással jár (amikor például a Dél Amerikában gyártott etanol Európába érkezik). Mivel pedig a rendelkezésre álló mezőgazdasági területek egyre nagyobb hányadán fognak – élelmiszerek helyett – bioüzemanyag forrásául szolgáló növényeket termelni, kézenfekvő: az egekbe szökhet az élelmiszerek ára. Ez elsősorban Föld szegényebb országaiban okozhat ellátási gondokat, tovább mélyítve a szegénységet. Ám az árak folyamatos növekedése miatti torzulások zavart okoznak a fejlettebb országok gazdaságában, így a hazánkéban is.
A környezetvédők legújabb tanulmányai szerint nem növelni, hanem éppen hogy csökkenteni kellene a bioüzemanyag részarányát, ugyanis amennyiben az energianövények termesztése olyan földterületen történik, amelyet korábban nem műveltek, vagy műveltek ugyan, de más kultúrával hasznosítottak, ez a változás a szén-dioxid mérleget negatív irányba befolyásolja. Ez azt jelenti, hogy több üvegházi gáz kerül a légkörbe, mint korábban.
Arról már nem is beszélve, hogy magának a bioüzemanyag gyártásnak a szén- dioxid mérlege sem pozitív (hiszen amíg például a repcéből vagy a kukoricából üzemanyag lesz, tetemes mennyiségű fosszilis energia használódik el), így aztán egyáltalán nem biztos, hogy végül jobb helyzetbe kerülünk környezetvédelmi szempontból, mintha helyette továbbra is hagyományos üzemanyagot használtuk volna.
Nálunk is repcemezők mindenfelé
A Magyarországon forgalomba kerülő üzemanyagok megközelítőleg 5 százalékába kevernek bio-komponenst. A részarány növelése okán azonban egyre többet hallani a nagy bioetanol tartalmú E85 üzemanyagról. Ennek kapcsán mindenféle hírek, nyilatkozatok keringenek az újfajta üzemanyag gazdaságosságáról, amelyet az etanol gyártására beruházók szívesen hallanak, terjesztenek. Ráadásul mindezt környezetvédelmi színezetben igyekeznek népszerűsíteni.
Tény, hogy hazánkban jelentősen növekedett a bioetanol alapanyagául szolgáló repce és napraforgó vetésterülete. A KSH adatai szerint a repce vetésterülete 46 százalékkal növekedett az utóbbi időben. Ezt támasztja alá Vancsura József, a Gabonatermesztők Országos Szövetsége elnökének nyilatkozata is, aki szerint évekkel ezelőtt hazánkban a klimatikus és talajadottságok mintegy 150 ezer hektáron tették lehetővé a repce termelését, ám a kereslet növekedése, illetve a fagytűrő fajták megjelenése miatt a vetésterület mára 250 ezer hektárra növekedett. (Ami azért a gabonafélék mintegy 3 millió hektáros vetésterületéhez képest nem mondható veszedelmesen nagy számnak, de a tendenciához nem férhet kétség.)
A leggazdaságosabb, és jó is a piaca...
A repce mindenekelőtt annak köszönheti egyre növekvő népszerűségét, hogy a legegyszerűbben és a leggazdaságosabban ebből a növényből állítható elő biodízel üzemanyag. A hektáronkénti termésátlag a korábbi 1,5-1,8 tonnáról 2,2 tonnára emelkedett, ennek alapján az idén várhatóan mintegy 500-600 ezer tonna közötti termést vihetnek majd magtárba a termesztők – nyilatkozta Vavcsura József. Aki szerint a repcének ma rendkívül jó a piaca, amit a termény árának emelkedése is jól mutat: az olajos magvú növény tonnánként ára az elmúlt évi 70 ezer forintról 100-120 ezerre nőtt.
Egyensúlyoz az agrártárca
A napjainkban társadalmi vitára bocsátott, 2020-ig érvényes vidékfejlesztési koncepció szerint a megújuló energiák révén a hazai agrárvilág energiafüggősége csökkenthető. Ez azonban nem jelent „direkt energiatermelést”. Az agrártárca hivatalos közlése szerint az alternatívenergia-előállításban elsősorban az erdei tűzifát és aprítékot, a mezőgazdasági mellékterméket, a kommunális szerves hulladékot, illetve a parlagokon, valamint út és árkok menti területeken képződött amorf biomasszát kell hasznosítani. Fő haszonvételű energianövény-termelésre csak olyan mértékben és helyen kerülhet sor, ahol ezt szociális és különleges társadalompolitikai szempontok indokolttá teszik. Más esetekben az élelmiszer-, illetve takarmánytermelésre alkalmas mezőgazdasági területeken energetikai célú növénytermesztést nem támogatja a minisztérium.
(valló)
|
