Rábaközi tallér, pécsi korona, debreceni fantallér, balatoni korona, soproni kékfrank

Egyre trendibb a helyi pénz

Jóformán hetente hallani arról, hogy valamelyik nagyobb város vezetői saját fizetőeszközt vezetnének be, hogy pluszbevételhez juttassák a településüket, de még csak a soproni − körülbelül kétszáz tagot számláló − Ha-Mi Összefogunk Európai Szövetkezet által kibocsátott kékfrank jutott el a nyomdagépig.

A térségben élők közel egy éve 600 soproni és környékbeli vállalkozásnál fizethetnek frankkal forint helyett, de Budapesten, Székesfehérváron és Ausztriában is vannak elfogadóhelyek, ahol 5−15 százalék kedvezményre számíthat, aki az utalvánnyal egyenlíti ki a számlát. A kékfrank váltásakor egyenértékű a forinttal, de a visszaváltásért felárat számolnak fel: 0,25 százalék + áfa, minimum 500 forint plusz áfa jutalékot vonnak le attól, aki forintra cserélné a soproni pénzt, így motiválva az utalvány vásárlóeszközként való felhasználását.

A szövetkezet az utalványokért kapott forintokat betétként a Rajka és Vidéke Takarékszövetkezetnél helyezi el, így garantálják a tízmilliós nagyságrendben forgalomban lévő kékfrank fedezetét. A kezdeményezés Sopronban működőképes, kérdés, hogy más városok át tudják-e venni a példát helyi gazdaságuk felvirágoztatásáért.

Jön a számlapénz

Érdeklődő eddig is bőven akadt, Perkovátz Tamást, a soproni kékfrank ötletgazdáját megkeresték többek között Kecskemétről, Kiskunhalasról, a Rábaközből, Veszprémből. A helyi pénz használatához a legközelebb a rábaköziek vannak, akik tallérral fizetnének egymás között, Veszprém szervezésében pedig öt megyei település balatoni koronát vezetne be.

− Az utóbbi két évben bebizonyítottuk, hogy a kékfrank működőképes fizetőeszköz, az utalványt lemodellezheti bármelyik város, vagy akár a saját elképzeléseinek megfelelően átalakíthatja a rendszert. A lényeg, hogy a helyi fizetőeszköz fogyasztásra ösztönözze a használóit, és ne érje meg felhalmozni – magyarázta Perkovátz Tamás. A soproniak kihasználnak minden alkalmat, hogy népszerűsítsék a helyi utalványt. A héten zajló VOLT Fesztiválra látogatókat is szeretnék megismertetni a soproni pénz előnyeivel, ezért azok a vendégek, akik azzal fizetnek – a VOLT szlogenjével: „Kékfrankozz!” −, minden beváltóhelyen más-más apró ajándékot kapnak.

A közeljövőben számlapénz formájában is hozzáférhető válik a soproni kékfrank: amint – körülbelül két hónap múlva − lezárul a tesztidőszak, a számlapénz előnyeit elsősorban a vállalkozások élvezhetik, és így teljesíthetővé válik a kitűzött cél, hogy százmillió forint nagyságrendű utalvány legyen forgalomban.

Az utalvány hátrányairól

A helyi utalványok megjelenését nem mindenhol fogadták kritika nélkül. Helmeczi István Nándor és Kóczán Gergely A „helyi pénznek” nevezett utalványokról című tanulmányban részletesen kifejti, milyen kockázatokkal jár a − szerzőpáros által egyszerűen csak utalványnak nevezett − helyi fizetőeszköz bevezetése.

A cikkben sorra veszik a kibocsátók céljait, például vitatják, hogy kimutató-e egyáltalán forgalomnövekedés azáltal, hogy a helyi lakosok és vállalkozók helyben vásárolnak, mivel szerintük az a pénz egyébként is helyben maradna, vagyis a „helyi pénz” nem biztos, hogy közvetlenül hozzájárul a térségben működő termelők és szolgáltatók bevételnövekedéséhez. A másik – látszólag ellentétes – érv, hogy a gazdasági munkamegosztás miatt nemhogy városok, de még országok sem képesek minden szükségletüket megtermelni maguknak, így a jövedelmük egy részét áttételesen mindenképpen a térségen kívüli termelőknek adják.

A kockázatokról kifejtik: az utalványt befogadóknak rizikót jelenthet a helyi fizetőeszköz, mert annak kibocsátója bármikor csődbe mehet, vagy fedezetlenül bocsáthat ki utalványt, így a felhasználók nem kapják vissza a befizetéseiket, de a fedezetet kezelő hitelintézet is csődbe juthat.

A szerzők szerint az utalványok birtokosai kockázatot kénytelenek viselni, aminek szabályozás és felügyelet hiányában csak a kibocsátók önmérséklete szab határt, és az utalványok hamisítása is reális kockázat, ami csak akkor derül ki, ha valaki a „bankót” vissza szeretné váltani forintra. Az említett okok és a várt gazdaságélénkítő hatás elmaradása miatt a szerzőpáros nem tartja valószínűnek, hogy elterjednének a helyi pénzek.

A hamisítás lenne a legnagyobb siker

Mennyire érdemes aggódniuk a soproniaknak? Az idő majd eldönti, a kékfrank egyelőre a várakozásoknak megfelelően teljesít. Perkovátz Tamás szerint a jelenlegi pénzügyi rendszer egyébként is átalakulóban van. − A helyi pénz legfontosabb előnye, hogy használatával erősödnek a helyi vállalkozások, és egyfajta kohézió alakul ki a résztvevők között. Úgy is mondhatnám, hogy a helyi pénz az a kovász, ami segít összetartani a jelenleg egyedül küzdő cégeket, ráébresztve őket, hogy egységben az erő. Együtt könnyebb, sikeresebb, mint egyedül hadakozva – foglalta össze Perkovátz.

− Nem bízzuk idegenekre a rendszer működtetését, így a működés eredménye is nálunk marad. A kékfrank mögött a stabil Rajka és Vidéke Takarékszövetkezet áll, aminek a tulajdonosa csak és kizárólagosan Győr−Moson−Sopron megyei állandó lakos lehet. Nem úgy, mint a jogilag szintén utalványnak számító cafeteria-utalványok esetében, ahol idegen érdekeket képviselő pénzintézetek állnak a rendszer mögött. Amíg mi itthon tartjuk a forgalmazás hasznát, addig a cafeteria-utalványokon keresztül évente több tízmilliárd forint folyik ki hazánkból − mondja az ötletgazda, aki ezért sem érti, hogy a Magyar Nemzeti Banknál (MNB) egyesek miért kritizálják a kezdeményezést, ha a külföldi tulajdonú cafeteria-utalványokat nem támadják.

Perkovátz szavai szerint alig egy hónapja Bartha Lajos, az MNB pénzforgalmi és értékpapír-elszámolási területének igazgatója a Pro Régió Ügynökség és a Közép-Magyarországi Regionális Fejlesztési Tanács által szervezett, a helyi gazdaságok fejlesztéséről tartott konferencián nyilvánosan kijelentette: legális és törvényes a kékfrank-kezdeményezés, ugyanúgy, mint a többi helyi pénz szerte az Európai Unióban. A Ha-Mi Összefogunk Európai Szövetkezet elnökének azért sem fáj a feje, hogy idővel esetleg hamis kékfrank lepi el a várost, mivel azok az MNB pénzjegynyomdájában készültek, ráadásul minden bankót olyan biztonsági elemekkel láttak el, amilyeneket csak a húszezreseknél használnak. Perkovátz szerint az lenne a legnagyobb sikerük, ha hamisítanák a soproni pénzt.

-mi-

• Cimkék:
Soproni kékfrankos rábaközi tallér pécsi korona debreceni fantallér balatoni korona

	Elküldöm a cikket | Nyomtatás | A lap tetejére