A zöldek szerint a villanyautó nem is igazán zöld

Miért kerül tízmillióba egy dodzsem?

Tízmillió forintnál is többet kérnek egy villannyal működő japán kisautóért ma Budapesten. De a Mitsubishi i-MiEV − a nálunk kereskedelmi forgalomban kapható egyetlen e-autó − nem csak az irreálisan magas ára miatt nem számíthat kereskedelmi sikerre. Mivel egy töltéssel ideális körülmények között is csak 150 kilométert képes megtenni, kiterjedt gyorstöltő-hálózat nélkül korlátolt az üzemeltetése. Ráadásul a magyar szabályok nem támogatják a megvásárlását, fenntartását, nem kap adókedvezményt, ingyen parkolást és szabad behajtást a forgalom elől elzárt területekre.

Mindenekelőtt az sem világos, mi kerül egy villanyautón tízmillió forintba? A gyártók a drága akkumulátorcsomaggal és a kis szériával indokolják az árat. Csakhogy az amatőr magyar járműépítő, a visontai erőműben dolgozó villamosmérnök használt kisautója karosszériájának felhasználásával másfél millió forintból összerakott egy működőképes prototípust, amely egyetlen töltéssel 100 kilométert megtehet. Vagyis az említett Mitsubishi − és világszerte forgalmazott féltucatnyi társa − meglehetősen túlárazottnak tűnik. Lehet, hogy a nagy autógyártók nem is szeretnék valójában, ha sok e-autót vennénk?

A magyar politika nem nyit

Különös tapasztalatairól számolt be a Leier Eco-Line ügyvezető igazgatója. Kurucz Ákos kérdésünkre elmondta, anyacége villannyal működő kerékpárok, robogók, mozgássérülteknek készülő mobil fotelek, golfkocsik mellett városi kisautók összeszerelését is megkezdte Ausztriában. Michael Leier tulajdonos korábban azt nyilatkozta, elképzelhetőnek tartja, hogy hazánkban is készítenek majd ilyeneket. Kurucz Ákos azonban ma már úgy látja, nincs sok esély a magyarországi villanyautó-gyártásra, és nem véletlen, hogy a korábbi próbálkozások kudarcba fulladtak. Részint a szabályzókat csak nem sikerül kedvezőbbé tenni − ez a helyi és a fővárosi politikusok felelősségi körébe tartozik −, részint a nagy autógyártók nem engedik közel a tűzhöz a kis cégeket. A Leier így marad a kerékpárnál.

Sokatmondó az elkötelezetten magyar villanyautó-fejlesztő Brixxon sorsa is. Horváth Sándor László, a cég ügyvezetője korábban úgy nyilatkozott, a vállalat saját tervezésű, Bontino nevű elektromos autóját és a kapcsolódó termékeket, így a töltőoszlopokat is, idehaza gyártanák. Később a cégvezető sajnálatát fejezte ki, hogy Magyarországon nem tapasztalt kellő fogadókészséget a projektre, ezért a német és a litván piacon terjeszkedik. A Brixxon tavaly nyár óta igyekezett támogatást szerezni, de Horváth Sándor László elmondása szerint sem a fővárosi önkormányzat, sem a Nemzetgazdasági Minisztérium nem akart tárgyalni a céggel.

Ellenérdekeltségek

A villanyautók viharos elterjedése sem az olajlobbinak, sem a hagyományos autóiparnak nem áll érdekében – mutatott rá neve elhallgatását kérő informátorunk. A hazai e-autós fejlesztéseket jól ismerő szakember szerint feltűnően lassan változnak a szabályzók, amikkel elősegíthetnék a nulla károsanyag-kibocsátású járművek elterjedését. Pedig a parkolási, behajtási kedvezmények nem kerülnének pénzbe, és a különféle adók és egyéb közterhek elengedése sem érintené érzékenyen az állami bevételeket.

A politikára a mai napig komoly hatást gyakorló energetikai óriáscégeknek azonban nem érdeke, hogy jelentősen visszaessen a kőolajszármazékok felhasználása. Valójában ellenérdekeltek a világ nagy autógyárai is, „kétlelkűen” állva a témához. Bár a 2010-es év autója, a Nissan Leaf tisztán elektromos jármű, elterjedése roppant lassú, részint az árazása miatt. Ráadásul a legtöbb márka kínálatában feltűntek különféle hibridek, amelyek a hagyományos robbanómotoros autóknál bonyolultabb és drágább megoldásokat kínálnak, gyakran nem túl látványos előnyökért, néhány deciliter üzemanyag megtakarításáért cserébe.

A németek támogatják

Vannak környezetvédők, akik szerint maga az autózás, az egyéni közlekedés fejlesztése hibás irány, és a motorok elektromosra cserélése érdemben nem változtat a lényegen. Egyfelől azért, mert az elektromos áramot túlnyomórészt fosszilis anyagok elégetésével, illetve atomenergia felhasználásával állítják elő, vagyis az elektromos energia sem tiszta. Másfelől a járművek előállítása, maga a hatalmas járműipari háttér működtetése, energiaellátása, hulladékainak feldolgozása olyan természeti terhelést okoz, ami hosszú távon nem fenntartható. E szerint a nézet szerint a közösségi közlekedés, különösen a vasút és a vízi közlekedés fejlesztése járhat a káros anyagok kibocsátásának érdemi csökkenésével.

A világ nagyhatalmai azonban letették a garast a villanyautó mellett. A német kormány például milliárdokkal kívánja támogatni az elektromos autók vásárlását, így 2020-ig egymillió e-autó kerülhetne forgalomba az országban. A tervek között szerepel, hogy tíz évre mentesülnének a gépkocsiadó megfizetése alól azok, akik elektromos autót vesznek. Emellett a német kormány több ezer elektromos autó beszerzését is tervezi állami hivataloknak. A teljes program támogatásigénye megközelíti a négymilliárd eurót, és legalább harmincezer új munkahelyet eredményezhet. A program fő haszonélvezője persze nem más, mint a német autóipar.

Vashegyi András

• Cimkék:
e-autó környezetvédelem

	Elküldöm a cikket | Nyomtatás | A lap tetejére