Instrukcióra vár a szakállamtitkárság

Mi lesz a fővárosi kórházak sorsa?

„Koncentrált, jól fegyelmezett, partikuláris érdekeken kívüli irányítás kell az egészségügyben” – fogalmazott a hajdúszoboszlói Fidesz-KNNP háromnapos frakcióülés után Lázár János pénteken. A Fidesz parlamenti képviselőcsoportjának vezetője szerint ezt a célt úgy lehet elérni, ha Magyarországon állami feladat lesz a fekvő- és a járóbeteg-ellátás.
 

 
"Jól fegyelmezett irányítás irányítás kell az egészségügyben"
Fotó: MTI/Koszticsák Szilárd

A kormánypárti frakciók Hajdúszoboszlón abban is állást foglaltak, hogy a kórházak és a szakrendelők ne a kormányhivatalok felügyelete, hanem központi állami szerv irányítása alá tartozzanak. Egyelőre mindössze ennyi ismert a Fidesz egészségügyet érintő átalakítási terveiből. Az Egészségügyért Felelős Államtitkárságon portálunk érdeklődésére csak annyit mondtak, hogy a frakcióülés óta nem kaptak semmilyen megoldandó feladatot. Ez persze sok mindent jelenthet. Jelentheti azt, hogy azért nincs teendő, mert olyan radikális változás sem lesz, amelynek végrehajtását kormányzati szinten kellene koordinálni. Természetesen az is lehet, hogy alapjaiban rengeti meg az ágazatot a döntés, csak éppen még a részletek kimunkálása hátra van.

Központosított önállóság?

Kérdés egyelőre az is, hogy milyen előnnyel jár az államosítás, mint ahogy az sem ismert még, hogy mely szolgáltatók maradnak ki a készülő jogszabály hatálya alól. Homály fedi, hogy vajon az egyházi kórházak, vagy az egyetemi klinikák betegellátását a későbbiekben ki és milyen forrásból fedezi. Az egyik legnagyobb kérdés azonban az, hogy az önkormányzati intézmények államosításából mégis kinek és mekkora haszna származik, és egyáltalán lehet-e államosításról beszélni akkor, ha a működtetéshez szükséges pénzt ezentúl nem az önkormányzatoktól, hanem az egészségbiztosítótól, illetve az államkincstártól kapja majd az adott kórház? A szolgáltatóknak elvileg mindegy is volna, hogy honnan érkezik a pénz, az viszont korántsem mindegy, hogy a fenntartó-tulajdonos mekkora autonómiát ad számukra.
 

Fotó: MTI/Földi Imre
 

Az önállóság kulcskérdését jelzi az az immár több évtizede húzódó vita, ami a fővárosi kórházak tulajdonlását, illetve működtetését jellemzi. Az intézményvezetők lobbierejük megtartása érdekében ritkán látott összefogással többször is meggátolták a Fővárosi Önkormányzat centralizált beszerzésekre irányuló kezdeményezéseit. Az állami kézbe adással Tarlós Istvánnak nem kell ezt a csatát ismét megvívnia, hiszen a főpolgármesternek most más dolga sincs, mint hogy kivárjon. A városvezető eleget is tett ennek az elvárásnak, a legutóbbi, augusztus végi közgyűlésen ugyanis váratlanul visszavonta a 12 budapesti intézmény állami tulajdonba adásáról szóló előterjesztését.

Személyes ellentétek

A hirtelennek tűnő lépés hátterében sokan az egykori helyettesével, Pesti Imrével való, régóta húzódó vitát sejtik. A kórházak államosításának következtében ugyanis igen pikáns helyzet alakulna ki, mivel az eredeti terv szerint az intézmények felügyeletét a helyileg illetékes kormányhivatalokra bízták volna. Ez pedig a fővárosi kórházak esetében azt jelenti, hogy bár Pesti Imre távozott főpolgármester-helyettesi posztjáról, mint a budapesti kormányhivatal vezetője azonban mégis és ismét felügyelhetné az intézmények működését. Felmerült, hogy a budapesti kormányhivatal helyett a fővárosban a nemrégiben létrehozott Gyógyszerészeti és Egészségügyi Minőség- és Szervezetfejlesztési Intézet (GYEMSZI) felügyelje a kórházakat, de mint a fenti számos kérdés, egyelőre ez sem dőlt el. 

Szigeti Ildikó
 

• Cimkék:
kórházak államosítás főváros

	Elküldöm a cikket | Nyomtatás | A lap tetejére