Társadalom
2011-05-09 07:09:00
Állati fehérjét tennének a takarmánybaMegfeleződhet a magyar sertésállomány
Kevés és megfizethetetlenül drága a takarmány az unióban, emiatt a magyar sertéstartók egy része már megkezdte a tenyészállataik levágását. A vészforgatókönyv szerint év végéig akár megfeleződhet a magyar sertésállomány.
„Míg 2009-ben egy tonna kukoricát 26 ezer 500 forintért lehetett kapni, addig a múlt évben ennek az alapvető takarmánynak az ára 60 ezer forint körül mozgott tonnánként. Ez mind a sertés-, mind a baromfiágazatban jelentősen megemelte az önköltséget” nyilatkozta Feldman Zsolt, a Vidékfejlesztési Minisztérium helyettes államtitkára, aki rámutatott: 2009-ben a sertéshús önköltségi ára kilogrammonként 288 forint volt, a múlt év elején ez 300 forint fölé ment, majd elérte a 350-400 forintot. A baromfiágazat struktúrája ugyan más, mint a sertéstartásé, jelezte a helyettes államtitkár, de a takarmányárak növekedése e területen is mintegy 36 százalékos önköltség-növekedést eredményezett.
Költség fel, bevétel le
Az ágazat tragédiája, hogy a költségek megállíthatatlan növekedése mellett a felvásárlási árak nem emelkedtek, 2008-as szinten stagnálnak. Az abrakfogyasztó ágazatok támogatására mintegy 47 milliárd forint forrás áll rendelkezésre. Ebből a az idén 2,5 milliárd forint jut az állati hullamegsemmisítés támogatására, továbbá valamivel több mint 7 milliárd forint az állatbetegségek megelőzésére. Az állatjóléti intézkedések támogatására baromfi esetében az idén 4 milliárdot, míg a sertésnél 6 milliárd forintot fordítanak.
Sákán Antal, a Magyar Sertéstartók Szövetségének elnöke szerint az agrárkormányzat Pató Pál-os módon kezelte a szóban forgó gondokat, ami már most is demonstrációk sorát indította el. Mind komolyabb zavarokat okoz az uniós, de a hazai állattenyésztők körében is, hogy a belső hiány miatt a gazdák fehérjetakarmány-behozatalra szorulnak.
Megoldás: állatit etetni állattal
„A takarmányhelyzet kezelésének egyik módja, hogy enyhíteni kell az állati fehérjék takarmányozási célú használatára vonatkozó tilalmat a sertés és a baromfi esetében, illetve uniós szintű támogatási programokkal kellene ösztönözni a fehérjenövények termelését” – jelentette ki Tabajdi Csaba, az Európai Parlament Mezőgazdasági Bizottságának tagja. A világpiaci árak, és az Európában jellemző termőhelyi adottságok miatt a gazdáknak sokkal inkább megéri búzát vagy kukoricát termelni, mint szóját, illetve fehérjenövényeket. A jelenlegi növénytermesztési támogatásokat gyökeresen át kellene alakítani ahhoz, hogy föllendüljön az európai szója- és fehérjetermelés.
Immár tényként kezelhetjük, hogy Magyarországon a jelenleg 2,6 milliós sertésállomány az év végére várhatóan egymillióval fog csökkenni. A kis- és középméretű gazdaságok nem tudnak versenyképesen termelni a növekvő költségek mellett. A helyzet azonnali megoldást igényel, az ágazat hazánkban az utolsó előtti óráját éli. Az állattenyésztési ágazatnak sürgős segítséget kell kapnia a magyar kormánytól és az uniós intézményektől – figyelmeztetett Tabajdi Csaba.
25 milliárdot „beletolnának”
„Ezekben a hónapokban leginkább a forráshiány nehezíti a sertéstenyésztők helyzetét, a bajok enyhítésére a vidékfejlesztési tárca mintegy 25 milliárd forintos többletforrást szeretne az állattartók rendelkezésére bocsátani” – mondta Font Sándor, az Országgyűlés Mezőgazdasági Bizottságának fideszes elnöke a Vágóállat és Hús Szakmaközi Terméktanács (VHT) napokban zajlott szakmai tanácskozásán.
Font Sándor néhány hónapos kitartásra biztatta a sertéstartókat, mondván: az előrejelzések szerint az év második felétől áremelkedés várható a hús piacán is. Hozzátette: a szóban forgó többletforrással a kormány az állattenyésztés részarányát szeretné növelni a mezőgazdaságon belül. Ennek kapcsán cél az is, hogy visszaszerezzük az országban a korábban elvesztett belpiaci pozíciókat. Például azzal, hogy a magyar húsfeldolgozók a továbbiakban nem használnak esetenként nagyobb mennyiségű külföldi alapanyagot.
-mi-
|
