Állítólag nincs bajban az euró

Látszatmegoldás született az EU-csúcson?

Noha az euróövezeti csúcs kapcsán a nemzetközi média nagy része sikerről beszél, az euróválság legfőbb oka, miszerint Görögország saját erőből nem képes visszafizetni adósságait, változatlanul fennmaradt. A Die Welt című német lap meglátása szerint az átütemezés túl csekély mértékű az ország fizetőképességének helyreállításához.

Lóránt Károly közgazdász a német lap felvetésére reagálva portálunk úgy fogalmazott: a tavaly elfogadott 110 milliárd eurós támogatást követően is arról beszéltek, hogy megoldódtak a problémák, és jelenleg is úgy tűnik, mintha megoldották volna azokat, azonban a közgazdász szerint erről szó sincs. A szakértő úgy látja: hatalmas egyensúlytalanságok alakultak ki, nem csak Görögország esetében, hanem az egész Európai Unió esetében, amiket mentőcsomagokkal csak rövid távon lehet ezt kezelni. A görög gazdaságot egy-másfél évre mentesítették a problémák alól, azonban azok újra vissza fognak térni, és az adósság újraképződik majd. A jelenlegi intézkedés csak eltolja ezt a problémát, nem a megfelelő megoldás született – tette hozzá.

„Egyszeri, kivételes segítség”

Az uniós csúcs közös zárónyilatkozata kimondja: az új támogatási program 109 milliárd euró többletfinanszírozást biztosít Görögországnak, amiben az Európai Unió intézményei mellett a Nemzetközi Valutaalap is részt vesz. Arról is megállapodás született, hogy a hitelprogramokban alkalmazott kamatok a jelenlegi 4,5 százalékos szintről 3,5 százalékra csökkennek, a futamidő pedig 7,5 évről legalább a duplájára emelkedik. Az intézkedések kapcsán a görög miniszterelnök, Jeórjiosz Papandreu kijelentette: a mostani lépések enyhítik majd a terheket a görög nép vállán.

Előrelépés történt az Európai Stabilitási Paktum kapcsán is, miszerint a jövőben az Európai Pénzügyi Stabilitási Eszköz (EFSF) megelőző hiteleket is nyújthat a bajba jutott bankok feltőkésítéséhez. Nicolas Sarkozy francia államfő ennek kapcsán úgy fogalmazott, hogy elindult az „európai valutaalap” megteremtése. Angela Merkel német kancellár, sikerként könyvelte el a magánszektorbeli hitelezők önkéntes alapú részvételét a görög államadósságok finanszírozásában. Ők 37 milliárd euróval járulnak hozzá a programhoz, továbbá elvárják tőlük, hogy 10 milliárd euró értékben vásároljanak vissza adósságot.

Az uniós vezetők a megállapodást követően hangsúlyozták: a görög program egyszeri és kivételes, nem vonatkozik más országokra és jövőbeni problémákra. A többi országnak lépésről lépésre, magának kell leépítenie az adósságát, ami a méretük miatt nem egyszerű feladat.
 

Görögország szelektíven nem fizet

A hitelminősítő intézetek a csomag nyomán, ha tartják magukat a saját adósosztályzati kritériumaikhoz, szelektív nem fizetői szintre süllyeszthetik Görögország adósbesorolását. A szelektív nem fizetői osztályzat (SD) a hitelminősítői módszertan szerint azt az állapotot jelzi, hogy egy adós hátralékba került egyes törlesztési kötelezettségeivel, miközben más fizetési kötelezettségeinek időben eleget tesz.

A Fitch Ratings már a múlt héten rontotta az ország hosszú futamú államadós-besorolását, a mai nap folyamán hivatalosan is leminősítette a görög papírokat (RD szintre), de elemzésében jelezte, hogy az euróövezeti válságcsúcson elért egyezség „fontos és kedvező lépés” az euróövezeti pénzügyi stabilitás megteremtése felé.

(mindennapi)

• Cimkék:
Görögország EU-csúcs mentőcsomag euróövezet

	Elküldöm a cikket | Nyomtatás | A lap tetejére