Mindent ugyanúgy csinálna a miniszterelnök

Könnyűszerkezetes új házakat kapnak a bajba került lakáshitelesek

A kormányfő beszélt arról is, hogy 40-80 négyzetméteres új, könnyűszerkezetes, családi házakba költözhetnek majd bérlőként a bajba került lakáshitelesek.

A kormányátalakítást firtató felvetésre - azzal kapcsolatosan, hogy a kabinet egyéves munkáját értékelő beszédében a miniszterelnök azt mondta, az eddigi kormányzati teljesítmény a jövőben már nem lesz elég - Orbán Viktor kifejtette: a kormány tagjaival eltérő megállapodásokat kötött. Voltak, akik világossá tették, nem vállalják a négy évet. A miniszterelnök elmondta: ha új feladatokat kap a kormány, nyilván muszáj lesz ehhez alkalmazkodni.
 

A szegények vannak a legvégén

A kormányfő az interjúban hosszan beszélt az otthonvédelmi akciótervről, amelynek részleteit ismertetve elmondta: a devizahitelesek 180 forinton rögzített svájcifrank-árfolyama nagyon hamar életbe fog lépni. A kilakoltatásokkal kapcsolatban emlékeztetett, azok első részben csak a 30 millió forint fölötti ingatlanok esetében és 20 milliónál nagyobb hitelnél történhetnek.

- A leggazdagabbakat érintik először, mert ők vannak, akik leghamarabb tudnak megoldást találni, a szegények vannak a legvégén. S mire ők sorra kerülnek, nekik három menekülőpálya nyitva áll majd - fogalmazott a miniszterelnök.

Egyrészt bent maradhatnak a lakásukban, amelyet az állam a banktól megvesz, a bentlakó pedig bérlővé válik. A másik megoldás, ha a lakó kisebb lakásban is megoldja az életét, s a bank egy kisebbre ad neki hitelt. A harmadik pedig az, hogy elhelyezik őket állami tulajdonú lakásokban, ahol bérlők lesznek - részletezte Orbán Viktor, hozzátéve, hogy utóbbi ingatlanokat most kezdik majd felépíteni.
 

Ehhez állami földterületre van szükség - folytatta -, hiszen ott tudják viszonylag olcsón megépíteni ezeket a lakásokat, s így ingatlanspekuláció sem lesz. Közölte, hamarosan ki fogják jelölni a Budapest környéki állami területeket, ahol indulhat az építkezés. Most arra keresik a választ, hogy ennek a munkának mekkora részét lehet közmunkában elvégezni, hogy még olcsóbb legyen - jegyezte meg.

A kormányfő beszámolt arról, hogy családi házakban gondolkodnak, előkerttel, hátsó veteményessel, hogy ott dolgozva a családi kasszán is lehessen segíteni. Könnyűszerkezetes házak épülhetnek majd amerikai típusú technológiával. Elmondta, már a négyzetméter-kalkulációk is elkészültek. Eszerint a házaspárok 40, az egygyermekesek 50, a kétgyermekesek 60, a háromgyermekesek pedig 80 négyzetméteres családi házat kaphatnának.
 

Mindent ugyanúgy csinálna

Arra, hogy a 98 százalékos különadó, a magánnyugdíjpénztárak ügye vagy az Alkotmánybíróság (Ab) jogkörének szűkítése közül van-e olyan, amit azóta másképpen csinálna, Orbán Viktor azt válaszolta: egyiket sem. Mint mondta, a nyugdíjrendszer átalakítása kulcskérdés, még nem is tudták befejezni, az állami nyugdíjrendszer biztos lábakra helyezése még hátravan.

- Az Alkotmánybíróságnál az első verzió az volt, hogy amíg az ország gazdaságilag talpra nem áll, addig adókérdésekben az Ab-nek nincs hatásköre, de meggyőztek arról, hogy néhány esetben mégis legyen. Na, pont ez alapján kaszálták el a 98 százalékos adóról szóló törvényt. Azóta is azon gondolkodom, helyes volt-e engednem - fejtette ki.
 

Munkát kér

Arra a felvetésre, hogy a korkedvezményes nyugdíjak reformjában érintettek úgy érzik, a szerzett jog elvétele igazságtalan, a miniszterelnök úgy reagált: a kiindulópont nem változott.

- Először is Magyarország az összeomlás szélén volt egy évvel ezelőtt, és még mindig gazdasági vészhelyzetben van. Ilyen időszakban én a szerzett jog kifejezést nem használnám, ugyanis ma senki sincs olyan helyzetben Magyarországon, hogy ne változtasson azon az életen, ahogyan eddig élt- mondta Orbán Viktor. Hangsúlyozta: álláspontja nem változott, a rendvédelmisektől munkát kér.

A képviselői költségtérítések ügyével kapcsolatban, miszerint sok fideszes vagy KDNP-s képviselő éppen költségtérítési stiklikkel bukott le, úgy vélekedett: ők nem lebuktak - mind rendes emberek -, hanem az történt, hogy a rendszer átláthatatlan.

-Mindenkinek jobb, ha átlátható a rendszer, és nem kell képviselőket blikkes cikkekben leleplezni - fogalmazott, kiemelve: tervei szerint 2012. január 1-jére Magyarország átlátható ország lesz.

(mti)

• Cimkék:
orbán viktor gazdaság nyugdíjak deviza hitelek

	Elküldöm a cikket | Nyomtatás | A lap tetejére