Más országok isszák meg a levét

Kezelhetetlen infláció követheti a japán katasztrófát

Az egykor nagyhírű, dinamikusan fejlődő japán gazdaság ma már csak árnyéka önmagának. A földrengés és a szökőár iszonyatos pusztításait minden bizonnyal ki fogja heverni az ország gazdasága, de arra kevés az esély, hogy újra lendületbe jöjjön. Hiszen Japánban már két évtizeden át lanyha, egy százalék körüli átlagos növekedés volt kimutatható, így a szigetország termelése már alig játszik szerepet a globális gazdasági bővülés alakulásában – írja Stephen S. Roach, az amerikai Yale Egyetem professzora a napokban megjelent tanulmányában.

A két legnagyobbnak nem kell félnie

Annak ellenére, hogy a japán földrengés és a szökőár által okozott pusztítás mérhetetlenül nagy, és a károk valós mértékét megközelítő pontossággal sem lehet leírni, a világ két legnagyobb gazdaságának alig van félnivalója. Az Egyesült Államok kiviteléből ugyanis Japán csak 5, Kínáéból pedig 8 százalékkal részesedik. Így ha súlyos zavarok támadnának is a Japán gazdaságban, és az ország csökkentené a behozatalt, ez legföljebb csak néhány tizedpontnyit venne el a két állam éves GDP-növekedési rátájából. (Egyedül Ausztrália esetén áll fönn nagyobb fokú kitettség, mert a kontinens exportjának mintegy 19 százaléka irányul a szigetországba.)

Noha a japán katasztrófa negatív hatása kétségtelen, nem egyedüli a mostanság ható egyéb kedvezőtlen tényezők sorában. Mert ugyanilyen aggályos az olajárak emelkedése és az Európát sújtó adósságválság is, ráadásul együttesen. Ugyanis a világgazdaság a globális részvénypiacok föltámadása ellenére is fölöttébb törékeny – állítja Roach professzor.

A piacok szemlátomást elfelejtették azt a tanulságot, hogy a pénzügyi válságok után a kilábalás általában lassan és vontatottan zajlik, ami szükséges is lenne a tartós föllendüléshez. Nyugtalanságra ad okot, hogy mára a kormányok és a központi bankok elhasználták azt a muníciót, amihez nehéz időkben szoktak folyamodni. Az irányadó kamatok a főbb gazdasági térségekben mindenütt nulla százalék közelében vannak, miközben a túlméretezett költségvetési kiadások szinte általánosan jellemzőek.Emiatt olyan gazdaságpolitikai eszközökhöz folyamodnak (mint amilyen a jegybankok által alkalmazott mennyiségi könnyítés is), ami átmeneti „gyógymódnak” számít, azt remélve, hogy hamarosan vissza lehet térni a válság előtti állapotokhoz.

Kezelhetetlen infláció következhet

Márpedig sok ország gazdasága súlyosan beteg, nem lehet lekapcsolni az életmentő készülékről, folyamatosan igényli az infúziós likviditási dózisokat, illetve a deficitkezelési költségeket. A különösen nagy arányú munkanélküliséggel sújtott időkben az állandó politikai nyomás pedig csak tovább mélyíti a gondokat. Így aztán ott, ahol a jegybankoknak már nincs szabad mozgásterük a kamatok csökkentésére, nem nehéz elképzelni, hogy a féktelen pénztömegnövekedés könnyekben fog végződni, azaz a rettegett, kezelhetetlen inflációban – figyelmeztet a szerző.

Japán bizonyosan helyreállítja majd a pusztítás utáni károkat, ami némi föllendülést is kiválthat. De egy lebénult gazdaságban az újjáépítés legjobb esetben is csak átmeneti enyhülést hozhat. Mindez pedig csak egy azon leckék közül, amelyeket Japán kínál mindannyiunknak. A szigetország gazdasága ugyanis számos olyan problémával megküzdött, amelyek az utóbbi évben a globális gazdaságot sújtották. Az eszközbuborék-képzés (azaz a pénz spekulációs piacokra menekítése), a diszfunkcionális pénzügyi rendszer, a valutaleértékelés, valamint a monetáris politikai botorságok tekintetében Japán „úttörő” volt a világgazdaságban és a világ tanulhatott volna ebből, különösen a globális gazdasági válság idején.

A világ azonban sajnos nem tanulta meg ezeket a leckéket a távoli országtól, és félő, hogy egy újabb tanulságot is elhalaszt. A japán katasztrófa minden bizonnyal csak mérsékelt hatást fog kifejteni a világgazdaságra, ám az egyéb sokkhatások, mint nagy erejű ütések sorozata érik a világot, amit viszont már sokkal nehezebb lesz kivédeni – írja Stephen S. Roach.
 

Valló László

	Elküldöm a cikket | Nyomtatás | A lap tetejére