- Címlap
- Társadalom
- Világhír
- Életmód
- Kultúra
- Tudomány
- Sport
- Egyház
- Beszállhatok?
- Blogok
- Fórum
- Dossziék
- Film
- Videók
- Játék
- RSS
Mai morzsa
|
Társadalom
2010-12-17 15:47:00 Megnyugtató: a hazai üzletláncokban több a hazaiKevés a magyar termék a multiknálKevesebb, mint 73 százalékos a magyar áruk átlagos aránya a hazánkban működő, külföldi tulajdonú áruházláncokban. Ugyanakkor a magyar tulajdonosi hátterű láncokban elsőbbséget élveznek.- Egyes áruházláncok kifejezetten abban látnak üzletet, hogy hazai termékek helyett külföldit kínálnak a magyaroknak – mondta Róna Gábor, a Szövetség a Hungarikumokért nevű civil szervezet elnöke annak apropóján, hogy egy ide vágó fölmérés tanulságait ismertette a napokban. Az információk kapcsán a szövetség először az áruházláncokat kérte válaszadásra, ám ezt mindegyikük visszautasította. Ezt követően kérték meg a Corvinus Egyetem kutatóit, hogy derítsék ki, milyen arányban vannak jelen a magyar termékek az áruházláncok polcain. A fölmérés negatív győztese az Aldi, majd a Lidl, a Penny és a Tesco következik a sorban – mondta lapunknak Podruszik Szilárd, aki a Corvinus Egyetem munkatársaként koordinálta a kutatást. (Az Aldiban a magyar áruk aránya az 59 százalékot közelíti, a Lidl-ben ez az arány 62, a Pennyben 66, a Tescoban pedig 72 százalék.) A szakember hozzátette, hogy az általuk használt módszer egy adott pillanatra vonatkozó állapotfölmérést tett lehetővé, és csak a termékek egy szűk, ám jellemző körére vonatkozott. Emellett az is kiderült, hogy az áruházak polcain – a különféle termékkategóriában – igen eltérő a hazai áruk jelenléte. Míg például a tálcás húsáruknál és a tojásnál az arány kilencven százaléknál is több volt, és jónak volt mondható a friss tej esetében is, addig a feldolgozott tejtermékeket megvizsgálva a magyar eredetű áruk aránya alig haladta meg az ötven százalékot. Szintén meglehetősen alacsony, alig 53 százalékos arányt mértek a dzsemek, lekvárok esetében. Megállapítható, hogy a külföldi tulajdonú hazai üzletek főként a feldolgozatlan, kisebb hozzáadott értékű áruk körében részesítik előnyben a magyar termékeket, a nagyobb feldolgozottságot igénylő termékek esetében viszont inkább a külföldi termékeket preferálják. Ugyanakkor jellemző az is, hogy a magyar üzletláncok (a CBA és a Coop) csaknem tíz százalékkal több hazai árut kínáltak a vizsgált termékcsoportban. Ennek ellenére az abszolút pozitív győztes mégsem közülük, hanem a multik sorából került ki: a belga tulajdonost jegyző Match vitte el a pálmát a közel 88 százalékos magyar-termék-aránnyal. Podruszik Szilárd szerint csak akkor következhet be jelentős változás, ha élelmiszeriparunk szereplői legalább olyan közterhek mellett tevékenykedhetnek, mint a szomszédos országok vállalkozói, és a jelenleg túlbonyolított adminisztráció sem fogja vissza őket. Az arány hosszú távú javításához szükséges lenne az is, hogy a hazai fogyasztók tudatosabban keressék és vásárolják a magyar termékeket. Valló László
|
Hírsor
A hét java
|
|