- Címlap
- Társadalom
- Világhír
- Életmód
- Kultúra
- Tudomány
- Sport
- Egyház
- Beszállhatok?
- Blogok
- Fórum
- Dossziék
- Film
- Videók
- Játék
- RSS
Mai morzsa
|
Társadalom
2011-07-22 15:05:00 A sarkvidék megvédése a célJegesmedvék lopták el az olajtársaság titkos terveitA Greenpeace még mindig nem kíméli sem az olajtársaságokat, sem az informatikai nagyágyúkat, mivel a szervezet szerint ők a jégtakaró olvadásában újabb üzleti lehetőséget látnak.A radikális akcióikról hírhedt környezetvédők legutóbb a Cairn Energy olajtársaság edinburghi irodáját szállta meg. A Guardian beszámolója szerint az alapvetően békésen viselkedő mintegy 60 aktivista – akik közül tucatnyian jegesmedve-jelmezben jelentek meg – célja nem csak a társaság grönlandi olajkitermelési szándékai elleni tiltakozás volt. Akciójukkal meg akarták szerezni a sarkkörön túli olajkitermelés kockázatairól szóló titkos tanulmányokat is, hogy azokat egy nyilvános szerveren keresztül a nagyközönség elé tárják. Az aktivisták közül az edinburgh-i rendőrség 17 személyt állított elő rablás vádjával, akik azonban másnap óvadék fejében egytől-egyig szabadlábra kerültek. Ezen kívül az ügyben eljáró bíróság ideiglenes végzésben tiltotta el a Greenpeace-t a hasonló gerillaakcióktól, illetve attól, hogy bármit is nyilvánosságra hozzon „zsákmányából”.
A kárvallott Cairn Energy közleményben üdvözölte a bírósági tiltást, melyre szerinte azért van szükség, hogy meggátolják az üzleti titkokról árulkodó információk nyilvánosságra hozását. A társaságnak ugyanis nincsenek arról értesülései, pontosan milyen információk kerülhettek a Greenpeace birtokába, így állítása szerint joggal tarthat attól, hogy kulcsfontosságú adatok kerülhetnek riválisai birtokába. Igazi jegesmedvék az olvadó jégen. Kép innen. John Sauven, a Greenpeace Egyesült Királyságbeli szervezetének vezetője természetesen másképp értékelte az ideiglenes végzést. Szerinte a társaság csak el akarja hallgattatni a tiltakozókat, és el akarja tussolni az igazságot az érzékeny környezeti egyensúlyra veszélyes mélytengeri olajfúrásokról. Mint ahogy Sauven elmondta, „a társaság roppant mód aggódik amiatt, hogy önkénteseinknek sikerült megszerezniük a titkos északi-sarki kockázatelemzéseket, és most mindent megtesznek azért, hogy eltakarítsák a nyomokat – még akkor is, ha módszereik ellenkeznek a szólásszabadság elveivel. A Cairn vezetése jogi eszközökkel kívánja ellehetetleníteni a békés tiltakozásokat. De mi folytatjuk kampányunkat, mellyel a sarkvidéket kívánjuk megvédeni a felelőtlen nagyvállalatoktól, akik a jégtakaró olvadásában csak egy újabb kedvező üzleti lehetőséget látnak.”
A Greenpeace azonban nem csak az olajtársaságok ellen lép fel, hanem az IT-szektor nagyágyúit is szigorúan figyeli – igaz ellenük legalább nem alkalmaz ilyen meghökkentő akciókat. A szervezet 10 vezető technológiai cégről áprilisban nyilvánosságra hozott jelentése három szempont – környezetpolitikai átláthatóság, zöld infrastruktúra, illetve energiafelhasználási önmérséklet – alapján osztályozta a vállalatokat. Nem meglepő módon igen rossz érdemjegyek születtek, a legjobb osztályzat „B” volt – ami nálunk a négyesnek felel meg –, és ezt a tartalomszolgáltató Akamai kapta az egységnyi adatforgalomra vetített szén-dioxid kibocsátás méréséért. A Google, a Yahoo és az IBM is négyest érdemelt a megújuló energiaforrások felé való nyitásnak köszönhetően. De a Greenpeace szigorú verdiktjében az informatikai mammutvállalatok a megújuló energiák felé tett lépéseit összességében elégtelennek tartja, különösen annak fényében, hogy a tanulmányban szereplő cégek több, mint fele még mindig a szénalapú energiára támaszkodik. Ez az adat jelentősen lerontotta a „zöld infrastruktúra” osztályzatokat – az Apple, a Facebook és a Twitter például egyaránt elégtelent kapott. Amerikai Apple ügyfélszolgálat. Kép innen. A legrosszabb minősítéseket az átláthatóság- kategóriában osztotta ki a környezetvédő szervezet, itt csaknem mindegyik vállalat „D” vagy „F” – azaz egyes vagy kettes – osztályzatot kapott. A nagy informatikai cégek tehát krónikusan titkolózónak bizonyultak, ha energiaellátásuk szerkezetét és forrásait, illetve adatközpontjaik jellegét és elhelyezését kellett volna a nyilvánosság elé tárni. Ezen a titkolódzáson a Greenpeace módszereivel szemben kritikus elemzők nem is csodálkoznak, tekintettel arra, hogy a stratégiai információk értékesek lehetnek a versenytársak számára. A Greenpeace tanulmányában ajánlásokat is megfogalmazott a kritizált vállalatok számára, melyekben sürgette a zöld energia fokozottabb felhasználását, illetve energiatakarékos adatközpontok kialakítását. A szervezet által a vállalatokra hárított környezetvédelmi célok a kritikusok szerint azonban részben olyan piaci folyamatok és árképzések függvényei, melyekre az IT-szektornak igen kicsi a ráhatása, ezért az ajánlások inkább vehetők távlati célok kijelölésének, mint kézzelfogható és megvalósítható tanácsnak. mi
|
Hírsor
A hét java
|
|