- Címlap
- Társadalom
- Világhír
- Életmód
- Kultúra
- Tudomány
- Sport
- Egyház
- Beszállhatok?
- Blogok
- Fórum
- Dossziék
- Film
- Videók
- Játék
- RSS
Mai morzsa
|
Társadalom
2011-08-03 16:07:00 Minden információInternetes jelenlétünk után nyomoznak a munkaadókAz amerikai állásközvetítő cégek 75 százalékától követelik meg megbízóik, hogy online kutatásokat végezzenek a jelöltekkel kapcsolatban, 70 százalékuk jelezte, hogy a talált információk alapján utasítottak el jelentkezéseket.Már az internetkorszak kiterebélyesedésétől kezdve nyilvánvalóvá vált az, hogy lényegében alig tudjuk kezelni a magunkról megadott vagy rólunk keletkezett információkat. Mindez azonban még erőteljesebben érzékelhető a közösségi oldalak alkotta második világháló létrejöttével. Az oldalak tervezői minden lehetőséget kiaknáznak, hogy a lehetséges legközelebbi kapcsolatot építsék ki a hálózatok egyes láncszemei között. Közben azonban elfelejtik megismertetni a közönséggel ennek az újszerű kommunikációs közegnek a kultúráját. Úgy gondolják, elegendő hosszas leírásokkal, mindenféle opciók ki- és bekapcsolási lehetőségeinek felkínálásával biztosítani az információmegosztás szabadságát, a többi már menni fog magától. Azonban ez nincs így.
Sokak szerint az jelenti a megoldást, hogy nem töltünk fel magunkról képeket, videókat és nem használjuk a saját nevünket. De mindez kevés és nem is lehetséges. A legtöbb regisztrációnál, illetve professzionális helyeken elvárják a saját név használatát, az e-mail címekben a neveket tartalmazókat preferálják. A közösségi oldalakon sokan azt hiszik, hogy ha megosztják fotóikat, azokat csak az ismerősök látják majd, de ez sincs így. A legtöbb ember nincs is tisztában azzal, hogy Facebookon alapesetben minden harmadik személy, tehát az ismerős ismeretlen ismerősei is látják a megosztott képeket. A téma nemcsak itthon számít forrónak, gyakorlatilag az egész világot megosztja, mit szabad és mit nem szabad közreadnunk magunkról akár a legszűkebb ismeretségi körünkben. Ez a kérdés különösen élesen vetődik fel a munkáltató és a reménybeli munkavállaló viszonyában. Nem véletlen, hogy a The New York Times amerikai napilap is ezt a kérdést állította egyik írásának középpontjába.
Az amerikai vállalatok már régóta használnak egyfajta kriminológiai, illetve pénzügyi háttérelemzést, valamint Google- és LinkedIn-keresést a leendő munkavállalók korábbi életének feltérképezéséhez. Újabban néhány vállalat azt is kötelezővé teszi, hogy a jelöltek átvilágítása terjedjen ki a közösségi média közegére is. Egy alig egyéves start-up vállalkozás, a Social Intelligence azért kotorászik az interneten, hogy mindent felszínre hozzon, amit a leendő alkalmazott online tett vagy mondott az elmúlt hét év során. Azután pedig mindezekből egy dossziét állít össze, egymás mellé rakva a szakmai elismeréseket és a karitatív munka területén szerzett érdemeket, illetve azokat a negatív információkat, amelyek egy konkrét kritériumnak felelnek meg. Online bizonyítékok a rasszista megjegyzésekre; kábítószer-élvezetre vonatkozó hivatkozások; szexuális tartalmú fotók, szöveges üzenetek vagy videofelvételek; fegyverekhez és robbanószerekhez fűződő kirívó kapcsolat és egyértelműen azonosítható erőszakos tevékenység.
És hogy milyen releváns információ vezethet egy állásajánlat visszavonásához? Egy apróhirdetési oldalon bukkantak a munkáltató partnerük számára alkalmas jelentkezőre. Ugyanakkor a hölgyről olyan fotókat is találtak az egyik képmegosztó oldalon, amelyeken meztelenül pózol - nem is kapta meg a meghirdetett kórházi állást.
MTI-Press/mindennapi.hu A nyitókép innen.
|
Hírsor
A hét java
|
|