A minisztérium sem tudja, mikor jöhet a segítség

Ígéret marad az eszközkezelő?

„A Nemzeti Eszközkezelőt a több ütemben végrehajtani kívánt államadósság csökkentéssel párhuzamosan kívánja a kormány elindítani.”– olvasható a  Nemzetgazdasági Minisztérium válaszlevelében az eszközkezelő létrejöttének időpontjáról.

Az eszközkezelő társaság létrehozását még tavaly júliusban jelentették be  az Orbán kormány első gazdasági akciótervének egyik kiemelt pontjaként. A tervezet szerint a bedőlt hitelű lakások nem kerülnének ki a korábbi tulajdonosok köréből, hanem az eszközkezelő fennhatósága alá tartoznak majd.

Később úgy pontosították a tervezetet, hogy nem minden nehéz helyzetbe került devizahiteles kaphat segítséget és nem mindenki maradhat saját otthonában. A tervek szerint a tulajdonosok ingatlanja az eszközkezelőhöz kerül, ezt követően bizonyos szempontok szerint kijelölnek számukra egy másik lakást, ahova költözhetnek, és amelynek fizetniük kell a bérleti díját.

Lénárd Mariann, a Banki Hitelkárosultak Egyesületének főtitkára lapunknak adott interjújában elmondta, ha az eszközkezelő azóta el is készült volna, egyáltalán nem biztos, hogy átfogó megoldást jelentene. Csupán a bajbajutottak nagyjából 5 százalékának nyújthat segítséget.

Nincs forrás a költségvetésben

Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter október 30-án jelentette be, hogy elkészült az eszközkezelő koncepciója, amely három lépésben oldaná meg a bajba jutott devizahitelesek problémáit. Elsőként banki mentőprogram jön, ezt követően átkerülne az adós az eszközkezelő nyilvántartásába, a kormány állami garanciát vállalna arra az adósságtörlesztési részre, amit a hiteles nem tud fizetni. Ha az adós egyáltalán nem tud fizetni, elveszíti a tulajdonát, és bérlakásra lesz jogosult.

Mivel a költségvetésben nincs elkülönítve forrás, ezért az eszközkezelő a piacról venne fel hitelt mondta Matolcsy György tavaly, és csupán több tízezer lakáshiteles megsegítéséről beszélt. Ennek oka az lehet, hogy a közel százezer nem fizető lakáshiteles megmentése akár ezermilliárd forintba is kerülne, amelyre az államnak nincs pénze.

Annak ellenére, hogy nincs költségvetési forrása az eszközkezelőnek, valamint Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter szerint sem lehet mindenki számára megoldás az intézkedés, Orbán Viktor miniszterelnök az MTV-nek adott interjúban úgy nyilatkozott: április 15-ét követően, vagyis a kilakoltatási moratórium lejárta után sem kerül majd az utcára senki, azért mert nem tudja fizetni a törlesztőrészletét a devizaárfolyam emelkedése miatt.


Félmegoldás az árverezési és a kilakoltatási moratórium

Nagygyörgy Tibor, a Magyar Ingatlanszövetség elnökségi tagja a Napi Gazdaságnak adott interjújában úgy nyilatkozott: önmagában a lakásárverezési és kilakoltatási moratórium három hónapos hosszabbításnak nincs jelentősége, ám az intézkedés fenntartása önmagában értelmetlen és rossz irányba visz, így azok sem fizetnek, akik megtehetnék, a bankszektor veszteségei pedig összességében a finanszírozási hajlandóságra hatnak vissza negatívan.

A szakember szerint sokkal inkább egy piaci konstrukcióban kellene gondolkozni, amely szerint egy állami és banki részvétellel fölállított alap a piaci ár 70-75 százalékán megvásárolná az ingatlanokat az árveréseken, amelyekben bérlőként maradhatnának a jelenlegi tulajdonosaik, ötéves vételi opcióval.

Lénárd Mariann szerint a moratórium hosszabbítások egyik legkomolyabb veszélye, hogy az adósok nyugodtan várnak elfeledkezve arról, hogy a felmondott hiteleik kamati és azok végrehajtási díjai a moratórium idején is emelkednek, ezért elérhetetlen magasságokba növekednek az adósságaik. A főtitkár úgy véli, az ingatlanokkal a bankok sem tudnak mit kezdeni a jelenlegi piacon, ezért tényleges megoldást kellene találni a bedőlések megfékezésére, hiszen jelenleg már a magas jövedelemmel rendelkezőket is fenyegeti a fizetésképtelenség.

Horváth Csaba

• Cimkék:
Nemzeti Eszközkezelő Banki Hitelkárosultak bank hitel kormány piac adós

	Elküldöm a cikket | Nyomtatás | A lap tetejére