Közérdekű információk és dokumentumok helyett erőt mutatnának

Fenyegetőzik a Balatoni Hajózási Zrt.

A 22 balatoni önkormányzat tulajdonában álló Balatoni Hajózási (BH) Zrt. tavaly év végén írt ki pályázatot egyik, Balatonmáriafürdőn található kikötői ingatlanának értékesítésére. A mindennapi.hu erről a köztulajdonban lévő ingatlan privatizációjának ellentmondásos körülményeiről közölt cikket a múlt héten.

Pályázaton kívül talált gazdára a telek

A pályázatnak nyilvánvalóan az volt a célja, hogy a BH zrt. a legmagasabb áron értékesítse a telket, ami közérdek. Horváth Gyula, a BH Zrt. vezérigazgatója például pénzhiányra hivatkozva akképp nyitotta meg a balatoni idényt, hogy idén nagyon fontos fejlesztések hiúsultak meg, mert a vállalatának nincs rá (köz)pénze. De pénzhiányra panaszkodnak a balatoni települések polgármesterei is, akik 2011-ben ugyancsak a pénzhiány miatt voltak kénytelenek megemelni az idegenforgalmi adót, és emiatt kell bővíteniük a helyi adózásba bevontak körét is. Így például idén már van olyan balatoni település, ahol a 70 év fölöttieknek is fizetniük kell kurtaxát – olvasható a hétvégi Népszabadságban.

A telek végül a meghirdetett pályázaton kívül talált gazdára, ám egyelőre nem tudjuk, hogy a legjobb áron kelt-e el, ugyanis éppen a legmagasabb vételárat ajánló pályázó maradt hoppon. A vételárról és a vásárlás körülményeiről azonban nem hajlandó nyilatkozni sem az eladó zrt., sem az a vállalkozó, aki végül megvásárolhatta a telket. A BH Zrt. vezérigazgatója csupán annyit válaszolt érdeklődésünkre, hogy őt semmi sem kötelezi arra, hogy válaszoljon a sajtónak. Az új tulajdonos – egy helyi vendéglátós, Balláné Vajas Éva, aki családjával vendéglőt üzemeltet a településen – szintén elzárkózott attól, hogy tájékoztasson bennünket.

A tisztánlátás érdekében portálunk Jóri András adatvédelmi biztoshoz fordult, s azt kérte tőle, hogy mivel az önkormányzati tulajdonban lévő BH Zrt. nem hajlandó egyik ingatlanának értékesítéséről adatokat szolgáltatni a nyilvánosság számára, foglaljon állást arról, hogy az eladás körülményei közérdekűek-e, s így kötelezőek-e kiadni számunkra. Az adatvédelmi ombudsman kivizsgálta az esetet és a legnagyobb megdöbbenésünkre azt állapította meg, hogy a hajózási vállalatnak nem kell kiadnia számunkra az eladás körülményeiről szóló adatokat, mert azok nem közérdekűek. Hozzátette azonban, hogy ez egészen őszig nem így volt. A kormánypárti többség ugyanis ekkor módosította az államháztartási törvényt, s ezzel az önkormányzati cégek vagyongazdálkodását gyakorlatilag kivonta a nyilvánosság elől.

Szándékosságról nincsenek bizonyítékaink, de mint tudjuk, az önkormányzatok jelentős része Fidesz-KDNP irányítás alatt működik. A híradások szerint Jóri András már a módosítás alkalmával is tiltakozott, hiszen szerinte az ellenőrzés hiánya a korrupció melegágya lehet. Két hete ezt megismételte, s épp az általunk vizsgált balatonmáriafürdői telek miatt tartott ugyanezen aggályainak hangot adva sajtótájékoztatót. Szavait azonban közöny fogadta, egyetlen döntéshozó sem reagált rá.

A huszonkettes csapdája

Nem maradt más hátra: megkerestük levélben a 22 érintett önkormányzat polgármestereit. Arról érdeklődtünk tőlük, hogy mivel számukra húsbavágó kérdés a bevételek és a kiadások egyensúlyban tartása, vajon kezdeményeznek-e vizsgálatot az ingatlannak a tisztázatlan értékesítésével kapcsolatban. Visszajelzést csupán Keszey Jánostól, Balatonalmádi és Miklós Tamástól, Révfülöp polgármesterétől kaptunk. Keszey János arról tájékoztatta lapunkat, hogy a telek tavaly lezajlott értékesítéséről nem tudott, s hogy a BH Zrt. a 2010-es üzleti terve ingatlanértékesítésből származó bevételt nem tartalmazott. Hozzátette ugyanakkor, hogy egy korábbi közgyűlési határozatban szerepelt az értékesítés ötlete, így tájékozódni fog az ügyben, mielőtt vizsgálatot kezdeményezne. Miklós Tamás, Révfülöp polgármestere is arról biztosította lapunkat, hogy tájékoztatást kér az ügyben és annak függvényében tesz további lépéseket.

Az utolsó pillanatban a nyilatkozattól eddig mereven elzárkózó Balatoni Hajózási Zrt. is megszólalt. Horváth Gyula vezérigazgató azonban tájékoztatás helyett bocsánatkérést és helyreigazítást követel lapunktól. Szerinte ugyanis az értékesítés körülményeit firtató cikkünk jogszabály megsértésével, mutyizással vádolta meg vállalatukat, ami nem igaz. A mindennapi.hu csupán ismertette a telek adásvételének tudomására jutott gyanús körülményeit, s mivel a lényeget érintő kérdéseinkre tőlük nem kaptunk választ, ezért jeleztük, hogy egyelőre nem tudjuk, hogy jogszerűen történt-e a privatizáció vagy mutyi áldozatává vált a közvagyon.

Valamit legalább megtudtunk tőlük

Mindezek ellenére a vezérigazgató támadó leveléből valamelyest közelebb jutottunk az igazsághoz. Ebben ugyanis azt írja Horváth Gyula, hogy a tavaly november 15-i beadási határidőre többen is beadták pályázatukat a telekre, amiről eddig nem tudtunk biztosat. Ugyanakkor a kiírás szerint, ha több pályázó jelentkezik, akkor licittárgyaláson kellett volna eldönteni az értékes telek sorsát. Ez azonban elmaradt, s a pályázatot licittárgyalás hiányában nyilvánították eredménytelenné. Ezzel pedig a zrt. a saját maga által felállított és a kiírásban szereplő szabályokat rúgta föl.

Horváth leveléből az is kiderül, hogy azt a versenyzőt nyilvánították vesztesnek, aki a legmagasabb összeget ajánlotta, mivel ajánlata „a joghatályos korábbi döntés értelmében már nem volt figyelembe vehető”. A vezérigazgató ködös válaszát azonban érdemes összevetni a vesztes debreceni vállalkozó által elmondottakkal, aki szerint az BH Zrt. eleve meglehetősen lazán kezelte a pályázati kiírásban foglaltakat. Mint mondta, miután a pályázatot érvénytelenítették, a folyamatot bonyolító műszaki igazgató őt mindvégig arra biztatta, hogy újabb és újabb vételi ajánlatokat tegyen. Így is történt, ám végül ajánlatát azzal utasították el, hogy kifutott a határidőből. Pedig a zrt. a döntéshez semmilyen határidőt nem szabott meg, állítja a vesztes.

A magunk részéről a vizsgálatot elengedhetetlenül szükségesnek véljük, hogy kiderüljön vagyongyarapodás vagy vagyonvesztés történt a BH Zrt.-nél. Előbbinél dicséret jár, utóbbi esetben viszont egy rendőrségi nyomozás derítheti ki az igazságot.

A privatizációról szóló riportunkat itt olvashatják.

P. Horváth Csaba

• Cimkék:
Balatoni Hajózási Zrt. privatizáció közvagyon

	Elküldöm a cikket | Nyomtatás | A lap tetejére