A kilakoltatási moratórium rossz hatással van a fizetési morálra

Féláron sem mennek az ingatlanok

Rövid időn belül megoldást kell találni a problémára, ugyanis az árverésre kerülő lakóingatlanok gyakran féláron sem kelendők. A Magyar Bírósági Végrehajtói Kamara (MBVK) statisztikája szerint 2006 óta folyamatosan emelkedik a végrehajtások száma Magyarországon, azonban a szeptemberig foganatosított kilakoltatások száma – ellentétben az eddig napvilágot látott több ezres adattal – 120 alatt maradt, ami nagyságrendileg megegyezik az előző években tapasztaltakkal.

A tartozások negyede behajthatatlan

Császti Ferenc, a Magyar Bírósági Végrehajtói Kamara alelnöke úgy véli, hogy a kilakoltatási moratórium csak átmeneti megoldás, amely korlátlan ideig nem tartható fenn, mert rendkívül rossz hatással van a fizetési morálra. Bevezetését követően a fizetést elmulasztók aránya 40 százalékkal nőtt, ugyanakkor az alelnök szerint egyre kevesebben játszanak arra, hogy azért nem fizetik be a törlesztőrészletet, mert kilakoltatási moratórium van érvényben.

Bajban az ingatlanpiac. Fotó innen

– A többség szeretne, de nem tud fizetni. A befejezett ügyek mintegy 25-30 százaléka behajthatatlan. Ez egyértelműen a válság hatása. Korábban ez az arány 20 százalék volt. Bár az adósok nagyobb része halogatja a probléma megoldását, általában kötelezettségeiknek csak akkor tesznek eleget, ha már nagyon muszáj. Tulajdonképpen erre találták ki a kényszereljárást. Van, aki a végrehajtó első felszólítására fizet, mások megvárják a foglalást, és van olyan is, aki az árverés reggelén kap észbe. – mondja Császti Ferenc.

Sokan nem devizahitel miatt tartoznak

2011 első félévében az MBVK-hoz összesen 198.166 ügy érkezett, ami 23 százalékos emelkedést jelent a tavalyi év azonos időszakában beérkezett 160.518 ügyhöz képest. A lakóingatlan árverések kisebb hányada mögött áll kizárólag valamilyen lakás- vagy devizahitel. Az elárverezett ingatlanok adósainak általában nem csak hiteltartozása van. A végrehajtások többsége „kis követelés”, ami nem éri el a százezer forintos összeghatárt, és mindössze 20 százalékuk 500 ezer forint feletti követelés. Ezek többnyire közüzemi tartozásból állnak össze: víz, áram, gázdíj, valamint mobilszolgáltatónál és parkoló társaságnál be nem fizetett tartozás. Ingatlan árverésre az év első felében a végrehajtási ügyek 0,6 százalékban, összesen 1.376 alkalommal került sor, ennek nagyjából a fele volt lakóingatlan árverés.

Az MBVK alelnöke szerint meglehetősen vegyes a kilakoltatásban érintettek összetétele. Különböző korú és családi állapotú emberekről van szó, ám közülük nagyon kevesen válnak ténylegesen hajléktalanná. Sokan ugyanabba az élethelyzetbe kerülnek, mint az ingatlan vásárlása előtt álltak, megpróbáltak előrébb lépni, de nem sikerült, így kisebb lakásba költöznek vagy családi, esetleg szociális segítséggel albérletbe.

Fel kellene oldani a kilakoltatási moratóriumot?

Az elmúlt néhány évben hiába lett több végrehajtás, nem nőtt azonos arányban az értékesített ingatlanok száma. Ennek az áll a hátterében, hogy a végrehajtási ügyek többsége 1 millió forint alatti, sőt sokszor nem éri el a 100 ezer forintot sem. Ilyen esetekben elvétve fordulhat elő ingatlanértékesítés. Az értékesítések száma tartósan 2-3 ezer között van, aminek csak a fele lakóingatlan.

– Tapasztalataink szerint a piac felvevő képessége a kényszerértékesítésre kerülő lakóingatlanok között megközelítette vagy talán el is érte a felső határát. Nagyon sok olyan árverés van, ahol már 50 százalékos áron sem lehet az ingatlanokat értékesíteni. A kényszerértékesítésre kerülő ingatlanok palettáján kívül a szabadpiacon több mint 100 ezer ingatlan vár problémamentesen, békés úton eladásra. Sok esetben alacsonyabb áron, mint azok, amelyeket árverezünk. Például egy lakótelepi 50 nm-es lakás piaci ára az interneten 5,5 és 13 millió forint között alakul, míg a kikiáltási ára 10-13 millió forint, amelyet 70 százalékra lehet leszállítani, és csak néhány esetben 50 százalékra. Így könnyen előfordulhat, hogy a szabadpiacon kedvezőbb ajánlatot kap a potenciális vásárló, ha van elég ideje és türelme keresgélni. – foglalja össze Magyar Bírósági Végrehajtói Kamara alelnöke.

A. Sándor

• Cimkék:
adósság kilakoltatás moratórium devizahitelek

	Elküldöm a cikket | Nyomtatás | A lap tetejére