Társadalom
2011-03-30 11:51:00
Brüsszelben nem tudtak megállapodni a klónmentes élelmiszerekrőlEurópai Parlament: ehetjük a klónozott állatokat
Az EU elnöksége lehetővé tette volna a legmagasabb élelmiszer-biztonsági előírások alkalmazását, de megfúrták a javaslatot: továbbra is forgalmazhatóak klónozott állatokból származó élelmiszerek.
Az Európai Unió központi intézményei nem tudtak megállapodni kedden az úgynevezett új élelmiszerekre vonatkozó rendeletről, elsősorban annak az állatok klónozásával foglalkozó részéről – jelentette be Brüsszelben az EU magyar elnöksége közleményben. Az MTI-től megtudtuk: hajnalba nyúló, tízórás tárgyalások után kiadott nyilatkozatban a tagországok kormányainak Tanácsát képviselő Fazekas Sándor vidékfejlesztési miniszter közölte, hogy az EU elnöksége olyan mandátummal tárgyalt, amely gyakorlatilag és jogilag kivitelezhető keretet teremtett volna a lehető legmagasabb élelmiszer-biztonsági előírások alkalmazásához, beleértve az élelmezési célú klónozás tilalmát is.
Címkés eligazítást terveztek
Az Európai Parlament azonban politikai megfontolásokból olyan megoldásba próbálta belekényszeríteni a Tanácsot, amelyet nem tudott elfogadni. Az elnökség javaslata magában foglalta volna a klónozott állatok teljes nyomon követhetőségét, továbbá egy olyan, a klónozott alapanyagból készülő élelmiszerek megkülönböztetését szolgáló címkézési rendszer fokozatos bevezetését, ami megkönnyítette volna a fogyasztók számára a választást. Az EP ugyanakkor „félrevezető és nem kivitelezhető” megoldást javasolt, ami „gyakorlatilag minden szelet sajt vagy szalámi esetében egy teljes családfa felállítását írta volna elő”. Ez utóbbi az elnökség szerint a fogyasztókban hamis biztonságérzetet keltett volna, és azt a kockázatot is magában hordozná, hogy az EU kereskedelmi háborúba keveredik.
Az Európai Parlament tárgyalói ezzel szemben úgy vélték, hogy a Tanács nem vette figyelembe az európai közvéleményt és a fogyasztói érdekeket. Mivel a témáról így nem született megállapodás az előírt határidő, e hónap vége előtt, az unióban a jelenlegi szabályok maradnak érvényben, amelyek nem tiltják a klónozott állatoktól származó élelmiszerek forgalmazását, bár külön engedélyhez kötik azt. Brüsszeli fogyasztóvédelmi szervezetek szerint a huzavonának, amelynek eredménytelensége hároméves erőfeszítés-sorozatnak vetett véget, végső soron a fogyasztók isszák meg a levét, a vitában az intézmények teljesen figyelmen kívül hagyták a lakosság érdekeit.
No GMO
A mai események hatására napirendre került a génmódosított termékekkel kapcsolatos vita is. Ezzel kapcsolatban a fideszes Font Sándor, az Országgyűlés mezőgazdasági bizottságának elnöke szerint 15 éven belül a tiszta, vagyis genetikailag módosított növényektől mentes agrárkörnyezetben előállított élelmiszerek lehetnek Magyarország „imázstermékei”, s az így működő mezőgazdaság kitörési pont lehet. Még 2006 novemberében fogadták el azt az országgyűlési határozatot, ami megerősítette, hogy Magyarország megőrzi GMO-mentességét, és nem vonja be a köztermesztésbe a "MON 810" elnevezésű kukoricafajtát. Az Európai Unió többször is kezdeményezte Magyarországnál a moratórium feloldását, ennek ellenére az erről szóló uniós szavazásokon minősített többséggel a magyar tilalom fenntartása mellett szavaztak a tagállamok.
Az unióban egyébként jelenleg is zajlik a vita a „GMO-csomagról”, vagyis a genetikailag módosított élőlényekről, növényekről. Magyarország azt kezdeményezi, hogy ne az EU, hanem a tagállamok maguk dönthessenek arról, bevonnak-e köztermesztésbe genetikailag módosított növényeket. Jávor Benedek, az Országgyűlés fenntartható fejlődési bizottságának elnöke hozzátette: a környező országok meggyőzésével regionális együttműködést kell kialakítani a GMO-mentes mezőgazdaságról, mert csak így biztosítható hosszú távon a magyar GMO-mentesség. Jávor kiemelte: jelenleg nem áll rendelkezésre elegendő környezeti és hatástanulmány annak megállapításához, hogy a genetikailag módosított növényfajok jelentenek-e környezeti vagy egészségi kockázatot, ezért elővigyázatosnak kell lenni.
Ángyán József, a Vidékfejlesztési Minisztérium államtitkára ezzel kapcsolatban arról szólt, hogy napokon belül nyilvánosságra hozzák a magyar vidék stratégiáját, amely minőségi fordulatot kíván végrehajtani az agráriumban. A stratégia szerint a mezőgazdaságnak három fontos feladata van: egyrészt a minőségi, biztonságos élelmiszertermelés, másrészt a környezeti egyensúly fenntartása, illetve egy olyan mezőgazdaság létrehozására, amely megélhetést biztosít a vidéki népességnek. A genetikailag módosított növények nem járulnak hozzá a biztonságos élelmiszertermeléshez, így nincs helyük a stratégiában. A különböző kormányok az utóbbi tíz évben mindösszesen 70 millió forintot költöttek a genetikailag módosított növények mellékhatásainak vizsgálatára.
A Greenpeace a kormány mellett
A Greenpeace üdvözli Magyarország munkáját a génmódosított (GMO) élőlények visszaszorításáért, de nem tartja túl lelkesítőnek, amit klíma- és energiapolitikában az EU-elnökség elmúlt három hónapjában elért - közölte a környezetvédő szervezet szerdán. A szervezet értékelése szerint a klímavédelem terén Magyarország nem bizonyult eddig elég határozott vezetőnek: a hónap elején hét európai környezetvédelmi miniszternek kellett felszólítani nyilvánosan az uniót, hogy vállaljon 2020-ra 30 százalékos kibocsátás csökkentést. A környezetvédő szervezet szerint április elején Gödöllőn, az energiaügyi miniszterek informális tanácskozásán tovább kell jutni az eddigi szépen csengő, de üres állításoknál és azt a forgatókönyvet kell célul kitűzni, mely szerint 2050-re 100 százalékig megújuló forrásokból kell származnia az EU-ban felhasznált energiának.
A Vatikán a GMO-t támogatja
Mint azt megírtuk: A Pápai Tudományos Akadémia tanulmányának november 30-i közzététele támogatta a génmódosított növények termesztését. Szükségesnek tartanák, hogy a genetikailag módosított élelmiszerek forgalmazását biztosítsák a szegények körében. Az olcsóbb GMO-s táplálék így az éhezés csillapítását szolgálná.
-mi-
|
