Az emberi méltóság megsértésére hivatkozott a taláros testület

Döntött az AB: nem lesz visszamenőleges különadó

Az Alkotmánybíróság 2011. május 6-án hozott határozatában a hatálybalépésére visszaható hatállyal megsemmisítette a 98 százalékos különadóról szóló törvénynek azt a szabályát, amely szerint a különadót a 2005. január 1-jét követően megszerzett jövedelmekre (végkielégítésekre) kell alkalmazni. A döntés szerint az emberi méltóságot sérti ugyanis, hogy a törvény a különadó hatályát olyan bevételekre is kiterjesztette, amelyeket bevallással lezárt adóévekben, törvény alapján szereztek a jogosultak.

Az Alkotmánybíróság határozata következtében a 2005-2009-es adóévekben szerzett bevétel után az adóhatóság a különadót nem követelheti, azt nem kell bevallani, megfizetni, illetve a már megfizetett különadót – a magánszemély kérelmére – az adóhatóságnak vissza kell térítenie.

A törvény szövegezése miatt a megsemmisítés a 2010-es adóévre is vonatkozik, noha a törvénynek a 2010-es és az azt követő adóévekre szóló szabályai nem sértik az emberi méltóságot. Ahhoz azonban, hogy a 2010-es adóévre kiterjedjen a különadó hatálya, további jogalkotásra van szükség az Országgyűlés részéről. Ennek hiányában – a magánszemély kérelmére – az adóhatóságnak a 2010-es adóévre már megfizetett különadót is vissza kell térítenie.

Az Ab hangsúlyozta, hogy az emberi méltóság védelméhez való jognak az illetéktelen állami beavatkozást elhárító funkciója is van. Lezárt adóév tekintetében a súlyosabb adókötelezettség teljesítése az adóalanynak nemcsak a jövedelmét, hanem a vagyonát, jogszerűen szerzett tulajdonát, vagyis cselekvési autonómiája anyagi alapját is megterheli. A különadó mértéke és időbeli hatálya együtt ilyen megterhelést jelent – állapította meg a testület.

Lázár János, a Fidesz frakcióvezetője pénteken, Hódmezővásárhelyen tartott sajtótájékoztatóján kijelentette: az Alkotmánybíróság döntését mérlegelve hétfőn javaslatot tesznek az Országgyűlésnek a 2010-es végkielégítések adóztatásának újraszabályozása ügyében. „Tehát arra kötelezze a törvény az érdemtelen, pofátlan végkielégítéseket felvevőket, hogy ezeket 98 százalékkal adózzák le” – fogalmazott a politikus.


A szakszervezetek örülnek

Pataky Péter, a Magyar Szakszervezetek Országos Szövetségének (MSZOSZ) elnöke az MTI-nek elmondta: üdvözlik az Alkotmánybíróság döntését, amely azt mutatja, hogy „jogállam van Magyarországon”.

Kifejtette: eredetileg két dolgot kifogásoltak a különadóval kapcsolatban. Az MSZOSZ alapkifogása az volt, hogy a munkavállalók azon juttatásait, amelyeket a törvény és az arra alapuló kollektív szerződésre alapján kaptak, azt összeghatártól függetlenül nem lehet különadóval sújtani – mondta az elnök. Egységes volt a szakszervezeti oldal abban, hogy visszamenőlegesen semmilyen módon nem lehet adóztatni, és Pataky Péter szerint erre mutat rá az Ab indoklása is.

A visszamenőleges hatályú különadó „nagyon nagy sérelmeket okozott volna” – mondta az MSZOSZ elnöke, kiemelve, hogy sok, „tisztességes, életutat ledolgozott munkavállalókat érintett volna”, fizikai alkalmazottakat is.

Gaskó István, a LIGA szakszervezetek elnöke az MTI kérdésére ugyancsak pozitívnak nevezte a visszamenőleges hatály megsemmisítését, „reméljük, hogy a kormánynak már elegendő volt a sok alkotmánybírósági kudarcból, és megfontoltabban fogja a jogalkotási munkáját ellátni” – fogalmazott. A szakszervezeti konzultáció, az érdekegyeztető fórumok működtetése is sokat segítene ebben – hangsúlyozta. Hozzátette: kifogásolták a különadó mértékét, különösen azon végkielégítések esetében, amelyek a jogszabályok szerint járnak a munkavállalóknak.

LMP: újabb pofon a Fidesznek

Az Alkotmánybíróság pénteki határozatára reagálva Szilágyi Péter országgyűlési képviselő az MTI-nek azt mondta, egy elsőéves jogász is tudja, hogy visszamenőleges hatállyal nem lehet törvényt alkotni. Pártja nevében üdvözölte, hogy az Alkotmánybíróság olyan védendő értéknek tartja az emberi méltóságot, amelynek érdekében fel kell lépni, ahogy azt is üdvözlendőnek tartotta, hogy a visszaélésekkel szerzett jövedelmekre a döntés nem vonatkozik.

Schiffer András frakcióvezető ehhez azt tette hozzá az MTI-nek nyilatkozva, hogy az elmúlt egy évben az „egyik legsúlyosabb kártétel, amit a jogbiztonság ellen elkövettek” a visszamenőleges hatályú jogalkotás és a személyre szabott jogalkotás volt, valamint az, hogy a szerzett jogokat nem tartották tiszteletben. A jogbizonytalanság rosszul hat a befektetői környezetre is. – tette hozzá „Kíváncsi vagyok, hogy Lázár János mikor áll elő egy olyan ötlettel, hogy megsemmisítik az Alkotmánybíróságot” – mondta a politikus a bejelentés kapcsán.

KDNP: újra kell gondolni a problémát

A Kereszténydemokrata Néppárt közlése szerint az Alkotmánybíróság jogi szempontok alapján hozza döntéseit, és ezek nem mindig esnek egybe a társadalmi igazságosság követelményeivel.

Harrach Péter, a kisebbik kormánypárt frakcióvezetője pénteken az Ab különadóval kapcsolatos határozatára reagálva az MTI-nek azt mondta, hogy az aránytalanul magas végkielégítések okkal sértették a társadalom igazságérzetét, és a parlamenti törvényalkotással ezt a szempontot kívánták érvényesíteni.

-mi

	Elküldöm a cikket | Nyomtatás | A lap tetejére