Vans napszemüvegek
Kik vagyunk? Mit akarunk? Kik állnak mögöttünk? Partnereink Kapcsolat  
A mindennapi.hu portál a tartalmait jelenleg nem frissíti, az eddigi tartalmak továbbra is megtekinthetőek.
Társadalom
2011-07-07 14:34:00

Költöznek vissza az elüldözöttek

Az amerikai feketék visszatérnek délre

Deborah Brown családja korábban azt tartotta, hogy az amerikai délen a fehérek kiváltságokat élveznek, és éjszakánként, a sötétség leple alatt feketéket lincselnek meg. Pedig biztonságosabb, mint a nagyvárosok.

A család három nemzedéke - összesen tíz ember - költözik a keleti parti metropoliszból Atlantába azzal a szándékkal, hogy gazdaságilag újra kezdje, és bizonyos értelemben újból kapcsolatba kerüljön a keserédes múlttal. Deborah Brownon kívül 82 éves édesanyja és 26 éves fia is nekivág az útnak, sőt az utóbbinak már van is állása.

A gazdasági visszaesés meglepő demográfiai változást idézett elő: a fekete bőrű New York-iak, köztük fiatalok és egyetemet végzettek, délre tartanak. Az utóbbi tíz évben más államokból délre költözött afroamerikaiaknak mintegy 17 százaléka New Yorkból érkezett: jóval többen, mint bármely más államból. A 2009-ben New Yorkot - leginkább a metropoliszt - elhagyó 44 474 embernek több mint a fele, 22 508 délen telepedett le - állapította meg a Queensi Egyetemnek a The New York Times megrendelésére végzett vizsgálata.

Az újfajta mozgás nem korlátozódik New Yorkra: a demográfusok keleti és közép-keleti nagyvárosokból délre költöző feketék aránya az évtizedek óta legmagasabb szintre szökött fel. Az exodust olyan középosztálybeli enklávék táplálják, mint amilyen New York Queens negyedében található Jamaica és St. Albans. Fekete bőrű nagyságok - például a soul atyjaként emlegetett James Brown énekes és zeneszerző, a szociológus, történész és emberi jogi aktivista W. E. B. DuBois, és a jazz nagyasszonya, Ella Fitzgerald - éltek valaha St. Albansban, amelyet most magas munkanélküliség és adósság miatti ingatlanárverezések jellemeznek.

 

Akkor elmenekültek, generációkkal később visszatérnek

A középosztálybeli afroamerikaiak elvándorlása tovább csökkenti az egyébként is alacsony ingatlanárakat, és megfosztja a fekete közösséget a beruházásoktól, vezetését pedig sok remekül képzett szakembertől - panaszkodnak a fekete vezetők.A mostani mozgás a fordítottja az úgynevezett Nagy Migrációnak, ami nagyjából az I. világháborútól a múlt század hetvenes éveiig tartott, és aminek során az afroamerikaiak az előítéletektől menekülve és munkát keresve az iparosodó északra áramlottak. Spencer Crew, a virginiai George Mason Egyetem történelemprofesszora, aki a washingtoni Smithsonian Intézetben rendezett, a Nagy Migráció című kiállítás kurátora volt, a New York-i feketék jelenlegi exodusát elsősorban a gazdasági nehézségekkel magyarázza: az észak-keleti államban, de különösen a metropoliszban az élet egyre többe kerül, és a fekete bőrűek több lehetőséget látnak délen.

-A dél most a siker lehetőségét kínálja a New York-i feketéknek, úgy, ahogy korábban soha - fejtette ki a tudós. - Ugyanakkor a szakszervezethez kötődő közszolgálati állásokból, amelyek valaha ezrével vonzották a városba a feketéket, egyre kevesebb van. A feketék szempontjából New York vonzereje alaposan megcsappant. A Nagy Migráció során azért mentek északra, mert aki dolgozni akart, az talált munkát. Ma azonban délen kevesebbet kell harcolni a túlélésért, mint északkeleten. Sok feketét az érzelmi és szellemi gyökerei is a délhez kötnek. Az oda költözésük olyan, mintha hazatérnének.


Dél vonzóbb lett


Deborah Brown, aki 35 éven keresztül a segélyekkel való visszaélések felderítésén dolgozott New York államban, a fekete amerikai álom megtestesítőjének tűnhetett. A múlt század ötvenes éveiben a szülei Atlantából először New York Harlem nevű negyedébe költöztek, majd onnan Queensbe. A nagyanyja szobalány volt, a nagyapja kőműves. Egy nemzedékkel később a szüleinek már jól ment. Az apja vezető adóhivatali tisztviselő lett, az anyja pedig az állami büntetés-végrehajtás vezetőjének a munkatársa.

Az asszony szerint azonban New York ma már kevésbé vonzó. Csatlakozni akar 26 éves fiához, Rashidhoz, aki tavaly költözött Queensből Atlantába, miután kriminológiából diplomázott, de az északkeleti államban nem talált munkát. Atlantában ellenben egy héten belül seriffhelyettes lett. Az anyja azt reméli, hogy éttermet tud nyitni. "Délen egy nagy kertes házat vásárolhatok, míg New Yorkban csak egy cipős doboz nagyságú lakásra elegendőek a megtakarításaim" - közölte.

Ku Klux Klan anno

Floyd H. Flake, a queensi Greater Allen African Methodist Episcopal Cathedral in Jamaica plébánosa arra panaszkodott, hogy gyülekezetének több száz tagja távozik évente Floridába, Georgiába, Észak-Carolinába és Virginiába. "Évtizedekig Queens volt az a hely, ahol a középosztálybeli afroamerikaiak megvásárolták első saját otthonukat, és családot alapítottak - idézte fel a tiszteletes. - Most azonban ellentétes irányú mozgást tapasztalunk, a fekete bőrűek úgy gondolják, hogy Queensben már nehezen érik el céljaikat, és délen kedvezőbbek a körülmények, mint New Yorkban."


A rendőrség segített dönteni

Egyes feketék szerint azonban nemcsak azért távoznak, mert munkát keresnek, hanem a faji viszonyok terén szerzett negatív tapasztalataik miatt is. A 27 éves St. Albans-i Candace Wilkins, aki üzleti diplomája ellenére munkanélküli, Észak-Carolinába, Charlotte-ba készül. Mint mondta, egy rendőrséggel folytatott vita miatt döntött így. Tavaly márciusban egy fehér rendőr egy gépkocsinak lökte, mikor megpróbált segíteni egy fekete bőrű szomszédjának, akit kihallgattak - mesélték szemtanúk. A queensi kerületi ügyészi hivatal nyilvántartása szerint a letartóztatásnak való szembeszegüléssel és rendbontással vádolták. Wilkins tagadta a vádakat, és panaszt tett a rendőrség ellen. Egy rendőrségi szóvivő közölte, hogy még vizsgálják a beadványát.

-Az élet teljes kört írt le - vélekedett a fiatal nő, akinek a nagyanyja az észak-carolinai gyapotföldek között született és a múlt század ötvenes éveiben költözött Queensbe. - A nagyanyám nemzedéke északra jött, hogy elkerülje a szegregációt és a rasszizmust. Én most visszamegyek, mert a faji magatartás szempontjából New York olyanná vált, amilyen régen a dél volt."

Sok délre költözött New York-i fekete állítja, hogy nem szívesen térne vissza a metropoliszba, még ha nosztalgiával gondol is a New York-i földalattira és a harlemi éjszakákra. A 39 éves Danitta Ross ingatlanügynök elmondása szerint azután költözött négy évvel ezelőtt Queensből Atlantába, hogy cége a fekete bőrű New York-iak délre áramlására adott válaszul az áttelepülést segítő tanfolyamokba kezdett. Segített azok megszervezésében, és egy idő után maga is kedvet kapott a lakóhely-változtatáshoz. Mint mondta, úgy nőtt fel, hogy az ebédlőasztalnál a szegregációról szóló történeteket hallhatott. Az általa felfedezett Atlanta azonban kozmopolita helynek bizonyult sok klasszikus zenei koncerttel, különböző fajúak vegyes házasságával és feketék tulajdonában lévő pazar házakkal.

Az egyedülálló anya 150 ezer dollárért egy hétszobás házat vett három kocsis garázzsal, szép telken. Bevallása szerint egyfajta kulturális sokk érte délen, és meglepődve tapasztalta, hogy a feketék hajlamosak az önkéntes szegregációra, még a tehetős környékeken is. "Most már dél az otthonom, nem NewYork. A georgiai embereknek más a gondolkodásuk, és az élet itt nyugodtabb és kényelmesebb. Sokkal több a lehetőség" - fogalmazott Ross.

MTI press

Elküldöm a cikket | Nyomtatás | A lap tetejére


A hét java

© mindennapi.hu - minden jog fenntartva. All rights reserved.