Vans napszemüvegek

Kik vagyunk? Mit akarunk? Kik állnak mögöttünk? Partnereink Kapcsolat

A mindennapi.hu portál a tartalmait jelenleg nem frissíti, az eddigi tartalmak továbbra is megtekinthetőek.

Mai morzsa

Amikor elegem lett belőle, megölelt

Videók

Cigányok között az egykori neonáci (riport)

Így lőtték a keresztényeket: tudósítás a helyszínről

Alex szívében templom van (videó)

Akiket nem gyászol senki: magányosok temetője (videó)

A papi hivatás piszok nehéz (videó)

Hajléktalan megasztár

Föld alatti inváziós alagút: exluzív videó

Hajléktalan megasztár

Társadalom

2011-03-14 16:34:00

Az alaptörvény védené a siketek nyelvét

Ami jó az új alkotmányban

Európai szellemiségű, a fogyatékos emberek jogait védő alaptörvény van születőben az Európai Parlament első siket képviselője szerint. A dokumentum a magyar kultúra részének tekinti a jelnyelvet.

A múlt héten nyilvánosságra hozott alkotmánytervezettel Magyarország nagy lépést tehet a fogyatékossággal élő személyek jogainak kiteljesítése felé, írta Kósa Ádám, az Európai Parlament első siket képviselője a sajtónak eljuttatott levelében. Kósa Ádám kiemelte, hogy a tervezet egy olyan kiindulási pont, amivel letehetőek egy gazdaságilag is fenntartható társadalom alapjai. A dokumentum Alapvetések című része tartalmazza a siketek jelnyelvének védelmét, és azt a magyar kultúra részeként ismeri el. Ez az újítás összhangban áll az Európai Parlament több határozatának szellemiségével.

A jelnyelv a vizuális kódrendszerek egyik legfejlettebb formája, amelyet főként, de nem kizárólag a siketek használnak. Az 1960-as évek óta a szakemberek már önálló nyelvként kezelik. Egy 2009-es törvény a magyar jelnyelvet a hivatalos nyelv szintjére emelte Magyarországon. Bizonyított, hogy a jelnyelvnek is van egy sajátos hangtana, alaktana és mondattana. Általában az adott nyelv nyelvtani sajátosságai jellemzik. Szókincse pontos nyelvtani szabályok szerint rendeződik, így annak nyelvjárásai is lehetnek. Tanulásának nehézségei összemérhetők a hangzó nyelvekével.

Kósa Ádám úgy véli, hogy a jelnyelv beemelése az új alkotmányba azért is volna kivételesen jelentős cselekedet, mert olyan nemzeti alapértékek közé kerülhetne a siketek és súlyos nagyothallók önálló és természetes nyelve, mint az egészséges környezet és a termőföld védelme, vagy a jövő nemzedékei iránti felelősség. Ezek a jövőbe mutató, európai szellemiségű rendelkezések a korábbi, 1949-es alkotmány gondolatiságát messze meghaladják.

A fideszes EP-képviselő hangsúlyozta: az alapvető jogok biztosítása terén is hatalmas előrelépés történhet. Kósa Ádám rámutatott, hogy a jelenlegi német alkotmányhoz hasonlóan, az új magyar alaptörvénybe is bekerülhet a fogyatékossággal élő emberek megkülönböztetésének általános, alaptörvényi tilalma.

Az európai Alapvető Jogok Kartájával összhangban az alkotmánytervezet külön kiemeli, hogy “Magyarország külön intézkedésekkel védi a nőket, az időseket és a fogyatékossággal élőket". Kósa Ádám szerint a kétségbeejtő demográfiai változásokat tekintve, a nemzet megmaradása szempontjából fontos hivatkozási alap lehet ez a kitétel.

-mi