Jótékonykodásra az aprópénz jut náluk is

A száz leggazdagabb magyarnak tovább nőtt a vagyona

Csányi Sándor, Demján Sándor, Várszegi Gábor évek óta vezetik a listát. Az, hogy közülük éppen ki léphet fel a dobogó legmagasabb fokára, pusztán az adott év magyar és nemzetközi gazdaságától függ. Az ingatlanpiac további hanyatlása miatt idén Csányi helyet cserét Demjánnal, akinek Trigranit nevű cége továbbra is az ingatlanfejlesztők európai élmezőnyébe tartozik, csak nem olyan értékű, mint korábban.

Friss, ropogós topmilliárdosok

Az élmezőnybe idén két jelentős méretű és értékű cégcsoport többségi tulajdonosa került. Pap Géza a tavaly 15 milliárd forint nyereséget elérő Olajterv-csoportban birtokol 60 százalékos részt, Gattyán György Zoltán pedig az egyik vezető netes szolgáltató, a Docler-csoport első számú vezetője. Az első százba a 2010-es teljesítmények alapján összesen 11 új szereplő került. Az újak között két jászberényi illetőségű vállalkozó is van. Kasza Lajos a Jász Plasztik, Szatmári Zoltán a Szatmári áruházlánc tulajdonosa.

Szegény kiesők

A kiesők közül hárman a Mal Zrt.-ben birtokolnak tulajdonrészt. A régiós multinak is tekinthető
alumíniumipari cég a vörösiszap-katasztrófa miatt szerepelt hónapokig az újságok címlapján. A sok milliárd forintos kártérítési perek és a katasztrófa következményei elhárításának rájuk háruló kiadásai miatt ma szinte lehetetlen megállapítani a cég értékét, ezért a három tulajdonos − Tolnay Lajos, Petrusz Béla és Bakonyi Árpád − idén kimaradt az első százból.

Kikerült a listából Imre István, a csődbe ment győri építési vállalkozó és Kapolyi László is. Az ismert politikus-tudós-vállalkozó vagyona áramszállítási szerződéseinek megszűntével és a folyamatban levő perekkel csökkent jelentősen. Meglepő, hogy az egyre vonzóbb mezőgazdaság egyik hazai zászlóshajója, az IKR Zrt. is nehéz helyzetbe került, s ezzel a fő tulajdonosa, Szaxon Attila is kikerült a leggazdagabbak közül.

Jótékony pénzek

A jótékonykodás, tágabb értelemben pedig a társadalmi felelősségvállalás a 100 leggazdagabb magyar körében is egyre elterjedtebb. A két legvagyonosabb, Demján Sándor és Csányi Sándor főként nevükkel fémjelzett, pár milliárd forintos tőkével rendelkező alapítványokon keresztül jótékonykodnak, mára pedig az előbbi által alapított Prima Primissima-díj mögött is közösen állnak. A tehetséges, de hátrányos helyzetű gyerekeket támogató, egymilliárd forintos magántőkével elindított Csányi Alapítvány céges pénzből él, a Prima Primissima magánadományokból táplálkozik. A Demján Sándor Alapítvány elsősorban roma fiatalok tanulmányait támogatja, szintén magánpénzekből. Mások, például Kovács Gábor, a Kogart ház alapítója 3 milliárdos magángyűjteményét adta művészeti alapítványába, amelyet azóta céges támogatásokkal bővít.

A válság második éve felemás hatással volt a magyar gazdagokra: a vagyonok nagysága tizennyolc ember esetében mutat csökkenést, negyvenhetük esetében pedig emelkedést regisztrálhattunk. A legnagyobb arányban (+36 százalék) Bige László gyarapította vagyonát, tőle alig marad el Csányi Sándor, akinek vagyona egy év alatt 35 százalékkal, 155 milliárd forintra nőtt.

Az első 100 leggazdagabb összvagyona a magyar GDP 7 százalékát teszi ki.

Részlet a könyvből: http://www.a100leggazdagabb.hu/

-mi-

• Cimkék:
gdp gazdagság pénz hatalom jótékonyság

	Elküldöm a cikket | Nyomtatás | A lap tetejére