Kolozsváron nem csitul az ellentét

A Mátyás-szobrot védte a magyarellenes szöveg?

A kolozsvári Mátyás-szoborcsoport talapzatának úgynevezett esztétikai terében, a gyepen megjelent egy bronzplakett, a rajta olvasható szöveg pedig – Nicolae Iorga román történészt idézve – ismét azt állítja, hogy a magyar uralkodó voltaképpen román volt. Kelemen Hunor, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség elnöke, a román kulturális tárca vezetője május 25-én, kedden arra kérte Sorin Apostu kolozsvári polgármestert: haladéktalanul távolítsák el az előző nap váratlanul elhelyezett táblát!

Egymásra mutogatás

A kolozsvári polgármesteri hivatal sajtóosztálya közleményében azt állította, hogy az építtető cég helyezte el a táblát az emlékmű restaurálására kiadott építési engedély alapján, és hivatkozik egy tervrajzra is, amelyen a szobor főalakja előtt egy tájékoztató tábla szerepel. Ám az április elején rendezett, újraavatási ünnepség előtt már elhelyeztek egy négynyelvű táblát, amelyen románul, magyarul, angolul és németül az olvasható, hogy Fadrusz János alkotását eredetileg 1902-ben avatták fel Kolozsvár főterén.

A táblát azonban a szobortól enyhén balra helyezték el, vagyis eltértek az eredeti tervrajztól, Kolozsi Tibor, az alkotás restaurátora szerint gyakorlati szempontok miatt. A polgármesteri hivatal közleménye azonban azt sejteti, mintha a vitatott tábla a tervben engedélyezettel azonos lenne. Kolozsi szerint kizárt, hogy az általuk elkészítetten kívül egy másik tábla elhelyezésére vonatkozó terv is lett volna a jóváhagyott dokumentumok között.

„Látható, hogy senki nem vállalja tetteiért a felelősséget. Engem is meglepetés ért, amikor az önkormányzat sajtóosztályának a nyilatkozata megjelent” – jelentette ki újságírók előtt László Attila, Kolozsvár RMDSZ-es alpolgármestere. Sorin Apostu, Kolozsvár polgármestere május 26-i, szerdai sajtótájékoztatóján viszont továbbra is azt állította, hogy a Iorga-idézetet tartalmazó tábla törvényesen került a Mátyás-szoborcsoport elé, pedig több dokumentum is igazolja, hogy két tábla elhelyezése nem szerepelt a felújítási tervben.

Hajszálnyira a polgárháborútól

A bronztáblán az olvasható Mátyásról, hogy „a csatában győzedelmes volt, csak saját nemzetétől szenvedett vereséget Moldovabányán, amikor a győzhetetlen Moldva ellen indult”. Először 1932-ben került a szoborra a Iorga-idézet, majd 1940-ben, Észak-Erdély Magyarországhoz való visszacsatolása után eltávolították, s csak 1992-ben, a nacionalista Gheorghe Funar akkori polgármester idejében került újból a talapzatra. Akkor a magyarok körmenettel tiltakoztak a Mátyás-szobor meggyalázása ellen.

„Mindenki érezte, hogy hajszál választja el őket egy újabb polgárháborútól, erre szerencsére nem került sor, viszont ennél is fontosabb, hogy mára a régmúlt ködébe veszett az a nap” – jelentette ki az erdélyi származású Szőcs Géza magyar kulturális államtitkár a szobor idei újraavatásakor. A vitatott táblát csak a restaurálás után távolították el − a mostani tábla nem azonos a restaurálás után eltávolítottal, de a Iorga-idézet ugyanaz.

Szellemi rongálás

Szőcs Géza május 26-án, szerdán a kolozsvári Szabadságban szellemi és politikai rongálásnak nevezte az új tábla kihelyezését. A Nemzeti Erőforrás Minisztériumának államtitkára szerint „sajnálatos, hogy brutális beavatkozás történik a szobor esztétikai terébe, amely legalább olyan ártalmas, mint a rozsda száz év alatt elvégzett munkája, csak ez egyfajta szellemi és politikai rongálás”.

A Tőkés László vezette Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács nyílt levélben fejezte ki megütközését a „magyarságot sértő felirat” miatt, de azért is tiltakozott, hogy a kincses város bejáratainál eltűntek az érkezőket románul, magyarul, németül, angolul és franciául üdvözlő feliratok. A tanács mindezt törvénysértésnek és nyilvánvaló provokációnak minősíti, s szerinte mindez az 1990-ben Marosvásárhelyen kirobbanó, súlyos nemzetiségi zavargásokra emlékeztet. Súlyosbítja a helyzetet az a körülmény – olvasható a levélben –, hogy az illetékes hatóságok az azonnali és határozott fellépés helyett tétlenül szemlélik az eseményeket, hallgatólagosan járulva hozzá – akárcsak Marosvásárhelyen – a feszültség fokozásához és a helyzet elmérgesedéséhez.

Virágot a feliratra!

A mindennapi.hu megkérdezte Kelemen Hunortól, hogy a történtek alapján és annak tudatában, hogy szinte hetente megrongálnak magyar vonatkozású emlékeket Erdélyben, milyennek ítéli meg Romániában a románok és a magyarok viszonyát. „Nem hiszem, hogy egy ilyen esemény tükrében kell a román−magyar kapcsolatokat általában megítélni, de az biztos, hogy időnként történnek olyan dolgok, amelyek árnyékot vetnek normalizálódó viszonyunkra” – válaszolta a miniszter.

A politikus szerint ami Kolozsváron történt, az teljes mértékben a koalíciós partnerhez, vagyis Traian Basescu államfő egykori pártjához, a demokrata liberálisokhoz köthető törvénytelenség, „amit ebben a nagy lázban össznemzeti román összefogással próbáltak valahogy az ő belátásuk szerint megoldani”. Kelemen azonban „most még” nem szeretne a történtekből messzemenő következtetéseket levonni. „Türelemre, kiegyensúlyozottságra, bölcsességre és nyilván határozottságra van most szükség, mert másképp egy ilyen kérdést nehezen lehet rendezni” – vélte az RMDSZ elnöke.

Az interneten egy felhívás is elterjedt, miszerint azok, akik nem értenek egyet a Iorga-idézettel, borítsák azt be virággal. Kelemen Hunor ezt „békés és vállalható kezdeményezésnek” tartja, de szerinte csak egy figyelemfelkeltő akció. A miniszter véleménye, hogy egy műemlék elleni agresszióra nem azt az eszközt kell használni, amihez a nem törvényes utat kereső emberek nyúltak.

A Krónika magyarázata…

Időközben valamelyest árnyalta a helyzetet a kolozsvári Krónika napilap május 26-i, szerdai írása, amely ugyan nem hivatkozott forrásokra, de közölte, hogy Trianon után a kolozsvári Mátyás-szoborcsoport is kis híján arra a sorsra jutott, mint a brassói Árpád-szobor vagy az aradi Szabadság-szobor. (Brassóban felrobbantották, Aradon pedig szétszerelték és évtizedekig elzárták az alkotást – a szerk.) A Krónika szerint a román nacionalistákat ez a magyar remekmű is zavarta, és ezt is el akarták távolíttatni Kolozsvár főteréről. Nicolae Iorga azért találta ki Mátyás románságára és a moldvabányai vereségére utaló szavakat, hogy a szobrot – amelyet ő maga is rendkívüli értéknek tartott – megvédje.

Hargitai Mátyás 

• Cimkék:
Kolozsvár Mátyás-szobor

	Elküldöm a cikket | Nyomtatás | A lap tetejére