Kockázatos út, de sokaknak sikerül

A magyarok Kanadába menekülnek

Kanadába 1994. november 1-jétől lehetett vízummentesen utazni, de az országba érkező nagyszámú, főként roma menekült miatt 2001. december 5-én újból vízumkötelezettséget vezettek be Magyarországgal szemben. 1998-tól 2001-ig 8600 magyar állampolgár folyamodott menekültstátuszért Kanadában.

A vízumkényszert Kanada 2008. március 1-jével szüntette meg újra Magyarországgal, Csehországgal és Szlovákiával szemben, s akkor ismét nagyobb menekülthullám indult el. A kanadai hatóságok 2009-es és 2010-es adatai szerint Mexikó után Magyarországról érkezik a legtöbb menekült az országba, ezért tárcaközi háttérrel, külügyi, rendészeti és szociális vonatkozású kétoldalú kapcsolatokat létesítettek. Balog Zoltán társadalmi felzárkózásért felelős államtitkár tavaly novemberben tárgyalt a kanadai szövetségi kormányzati vezetőkkel, találkozott a helyi magyarság képviselőivel.

Újabb menekülthullám indult

Tóth József, a Külügyminisztérium sajtófőosztályának vezetője a magyar menekültkérelmekről pontos adatot nem tudott közölni, de tájékoztatása szerint hozzávetőleg 7 ezren adhattak be kérelmet a kanadai hatóságokhoz a vízumkötelezettség eltörlése óta eltelt három és fél évben.
Helyes Imre, az ottawai magyar nagykövetség vezető konzulja közölte, hogy 2010-ben 1178 menekültkérelem került a kanadai hatóságok elé, s mindössze 2 százalékát fogadták el. Hat százalékot elutasítottak, míg 91,5 százalékuk visszavonta kérelmét, vagy nem vitte végig az eljárást, és a hatóságok megkeresésére nem reagált. Ez jelentheti azt is, hogy időközben hazatért, vagy illegális bevándorlóvá vált – jegyezte meg. Ez év első öt hónapjában a 673 befejezett ügynek számító kérelemnek már a 7 százalékát elfogadták, 18 százalékát elutasították, míg a kérelmek háromnegyed részét vonták vissza vagy „hagyták el”.

Az elbírálásra várók megkapják a szociális juttatásokat

Turistaként hat hónapig lehet vízummentesen Kanadában tartózkodni, de a kint lévők kérelmezhetik tartózkodási idejük meghosszabbítását vagy a tartózkodás céljának megváltoztatását. Ha valakinek elutasították menekültkérelmét, de nem hagyja el az országot, kiutasítják. Mivel a menekültkérelmek kezelése kanadai belügy, a magyar nagykövetség a kiutasításról csak abban az esetben kap tájékoztatást, ha a kitoloncolandónak nincs érvényes magyar útlevele, és a kanadai határőrség hivatalból úti okmányt kér neki.

Az, aki bevándorlóként szeretne letelepedni Kanadában, a bécsi konzulátuson jelentkezhet, és az ilyen irányú kérelmét, nyelvtudás, életkor, iskolai végzettség, szakképzettség és gyakorlat alapján osztályozzák. Munkavállalói vízumér is ugyanitt kell folyamodni.

Amíg a kiutazottak Kanadában a menekültkérelmük elbírálására várnak - ami eltarthat öt-hat évig is -, a beadvánnyal egy időben megkapják a szociális juttatásokat, gyermekeik iskolába járhatnak. A járadékokra minden olyan személy jogosult, akinek kérelmét befogadták, és azt az első hónaptól kezdve rendszeresen folyósítják nekik. Ha már van adószámuk, akkor pedig munkát is vállalhatnak.

Sokaknak valódi kitörési pontot jelent a kiutazás

Tejfel László, a Szabolcs megyei Nyírbogát cigány önkormányzatának elnöke a Távirati Irodának beszámolt családja sorsáról. A felesége, két gyermeke és négy unokája idén február 22-én utazott ki Hamiltonba, korábban kitelepült rokonokhoz. Menekültkérelmük beadása után négy hónap elteltével megkapták az adószámot, így ők már dolgoznak. A fia 3200 kanadai dollárt keres egy húsipari cégnél sofőrként, felesége négy órában 1600 dollárért takarít, délután angolt tanul, a lánya pedig a menekültügyi hivatalban dolgozik. Az unokák az általános iskolában angolt és franciát tanulnak, művészeti foglalkozásokon vesznek részt.

A még együtt lakó család az idén Torontóba költözik, ott két új lakást kapnak, a 800, illetve 1100 dolláros bérleti díjat a kanadai állam fizeti. Elmondásuk szerint egy háromgyermekes család 1900 dollár szociális segélyt kap havonta, ehhez járul a heti egynapos közmunkáért és orvosi vizsgálatért járó 100-100 dollár. Az államonként változó szociális segély egy gyermekre 900-1150, két gyermekre 1300 dollár, a felnőttek pedig fejenként 500-600 dollárt kaphatnak. Ebből kell fedezniük lakhatásukat és megélhetésüket.

Tejfel, aki korábban alelnöke volt az Országos Cigány Önkormányzatnak, azt mondta, hogy családjával interneten naponta tartja a kapcsolatot, és azt tervezi, még karácsony előtt ő is kiutazik, mert nem talál idehaza megélhetést. A politikai helyzet, a kilátástalanság és a félelem, a munkanélküliség arra kényszerít, hogy menjek – mondta, hozzáfűzve, vállalkozása tönkrement, a 28.500 forintos járadékból nem tud megélni.

Nem mindenki ilyen szerencsés

Egy budapesti taxis ez év elején szintén a korábban kitelepült rokonaihoz szeretett volna kiutazni, hogy ott menekültstátuszért folyamodjon. Mint az MTI tudósítójának elmondta: munkahelyéről kilépett, önkormányzati bérlakását felmondta, bútorait, értékeit eladta, három gyermekének, húgának és magának megvette a repülőjegyeket, de a torontói repülőtérről nem jutottak tovább. Megtagadták tőlük a beutazási engedélyt, így vissza kellett jönniük. Most az anyósánál laknak, albérletet keresnek, hogy elkótyavetyélt vagyonuk nélkül újból a semmiből kezdjenek új életet.

Volt példa arra, hogy egy hamiltoni székhelyű embercsempész csoport másfél tucatnyi, Pápa környékén élő embert csalt ki Kanadába munkalehetőséget és ellátást ígérve, majd építkezéseken ingyen dolgoztatták őket. Pincébe zárva laktak, moslékkal etették őket, elvették a hamis adatokkal igényelt szociális juttatásaikat. A kanadai rendőrség egy tíztagú, magyar állampolgárságú, szintén roma származású család ellen adott ki elfogatóparancsot. A kanadai rendőrség szerint évek óta folyik az ilyen emberkereskedelem Hamiltonban. A kanadai bevándorlási hivatal nem vezet statisztikát arról, hogy milyen menekültek, bevándorlók követnek el bűncselekményeket.

mti

A nyitókép innen.

• Cimkék:
Kanada menekültek Magyarország kivándorlás megélhetés

	Elküldöm a cikket | Nyomtatás | A lap tetejére