Az iskolások jelentős része nem reggelizik

A kövérség is lehet a szegénység jele

A világ lakosságának jelentős része túlsúllyal küzd, miközben emberek százmilliói éheznek. Sajátos kettősség alakult ki az elmúlt években, az éhezés és az elhízás egyaránt világméretű problémává vált. Míg korábban kizárólag a soványság volt az egyetlen csalhatatlan jele a szegénységnek, korunkban a kövérség ugyanúgy utalhat a jólétre, mint a rossz szociális körülményekre.

Az Országos Élelmezés- és Táplálkozástudományi Intézet (OÉTI) főigazgató főorvosa a Mindennapi.hu-nak rámutatott: jelenleg az Európai Unióban több mint 14 millió túlsúlyos és körülbelül 3 millió elhízott gyermek van. Az 1970-es évek óta tízszeresére nőtt az elhízott gyermekek száma. A gyermekkori elhízás nemcsak azért jelent népegészségügyi problémát, mert a túlsúly már gyermekkorban is számos betegség kialakulásának kockázatát növeli, hanem azért is, mert ők nagy valószínűséggel felnőtt korukban is túlsúlyosak lesznek.

Martos Éva elmondása szerint a 2000-ben született gyermekek egyharmadát veszélyezteti a cukorbetegség, amelynek alapja a túlsúly. Ennek alapján elképzelhető, hogy a mai tinédzsereket szüleik túlélik. A hét éves gyerekek körében végzett friss felmérés szerint minden negyedik lány és ötödik fiú túlsúlyos.

Az OÉTI korábbi felmérései alapján az iskolások tej- és tejtermék fogyasztása, valamint a zöldség- és gyümölcsbevitele jelentősen elmaradt az ajánlásoktól, mindennek később komoly egészségügyi következményei lehetnek. Ezen felül a tanulók egyharmada nem reggelizik, és az étkezések száma sok esetben mindössze napi kettő. Jelentős viszont a cukros, szénsavas üdítők fogyasztása. Mindez szorosan összefügg a gyermekkori elhízással.

Az OÉTI vezetője megjegyezte azt is, hogy a népegészségügyi hozzájárulás, közkeletű nevén a „hamburgeradó” okos és tudatos megállapítása hozzájárulhat az egészséges táplálkozás elterjedéséhez. Ehhez azonban elsősorban nem adópolitikai szempontok alapján kellene meghatározni az adó alá vont termékeket, hanem az úgynevezett „táplálkozási piramis” csúcsán szereplő, vagyis nem a napi fogyasztási cikkek köréből kellene kijelölni termékeket. Ide tartoznak például a chipsek, a cukros üdítők, és maga a hamburger. Van az az ár-érték arány, amely tényleges visszatartó erővel bír és a szegényeket egyértelműen eltereli ezektől az egészségtelen ételektől.
 

Rákot is okozhat az éhezés

 A Magyar Dietetikusok Országos Szövetségének elnöke, Antal Emese portálunknak nyilatkozva elmondta: az abszolút éhezés esetében a bevitt energia, illetve a táplálék összetétele sem megfelelő, a relatív éhezésnél az elegendő energiabevitel mellett a táplálkozás nem megfelelő összetételű. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) legutóbbi publikációja szerint az A-vitamin, a cink, a vas, valamint a jód hiányos bevitele világviszonylatban a legfőbb, hiányos táplálkozással összefüggésbe hozható probléma.

Az éhezésnél a  toleranciahatár nagyrészt függ az életkortól, egészségi és tápláltsági állapottól. A gyenge immunrendszerűeknél, az anyagcsere-betegségben szenvedőknél jóval előbb jelentkezhetnek a problémák. Az egészségesek megfelelő folyadékbevitel mellett akár 30-60 napig is bírják az éhezést, úgy, hogy a szervezet saját fehérjéit és zsírszövetét kezdi lebontani. A WHO adatai alapján csaknem 1,5 millió gyermek hal meg évente ilyen ok miatt. 

Az ember szervezete egy-másfél nap után kezdi bontani saját fehérjéit, 30-60 nap után fenyeget az elhalálozás veszélye. E kettő közötti időszakban személyfüggő, hogy meddig bírja a szervezet a fehérjeveszteséget, illetve az ionháztartás zavarát. A visszafordítás kórházi felügyelet mellett, esszenciális tápanyagbevitel biztosításával kezelhető. Azonban nagyon fontos a mennyiség fokozatos emelése, mert a hirtelen  bevitt sok étel, az úgynevezett visszatáplálás életveszélyes szívritmuszavarhoz vezethet.

Az éhség jeleit ismertetve Antal Emese elmondta: elsőként a zsírszövet jelentős csökkenése, izomsorvadás, az immunrendszer hiányos működése (fertőzésre, betegségekre való hajlam növekedése) tapasztalható, majd éhezési ödéma, a csontok összetételének kóros változása, a zsigeri szervek károsodása, az ásványi anyagok hiánya miatt víz- és ionháztartás zavara, a sav-bázis egyensúly felborulása, a vérellátás elégtelensége, valamint szívritmus zavarok alakulnak ki.

A tartós táplálékmegvonás ezeken kívül koncentrációzavart, a hormonrendszer felborulását menstruációs és anyagcserezavarokat okozhat. Károsodhat az emésztőrendszer is (a bélflóra egyensúlyának felborulása miatt felszívódási rendellenességeket, tartós enzimhiány alakulhat ki). A hosszú ideig tartó éhezés akár rákos megbetegedésekhez is vezethet – tette hozzá a dietetikus. Rámutatott arra is, hogy az a gyermek, aki korai életszakaszában találkozott az éhezéssel (ha csak rövidebb ideig is) hajlamosabb később az asztmás megbetegedésre.

Szigeti Ildikó

	Elküldöm a cikket | Nyomtatás | A lap tetejére