Medvecsapdában a nemzeti légitársaság

Senki sem akar Malév-vezér lenni

 Fellegi Tamás nemzeti fejlesztési miniszter néhány napja, oroszországi tárgyalásait követően azt nyilatkozta, hogy hamarosan megegyezés születik a Malév kérdéses, orosz tulajdonrészeinek ügyében. Ez az orosz állami külkereskedelmi bank, a Vnyesekonombank (VEB) követeléseinek tisztázását jelentette volna, ám Orbán Viktor és Vlagyimir Putyin tárgyalásai után egy szűkszavú közlemény látott napvilágot, amelyben meg sem említették a magyar légitársaság nevét, csupán a tárgyalások folytatását rögzítették.

Beragadt az orosz fék?

A Mindennapi.hu megtudta: a miniszterelnökök találkozója után zárt ajtók mögött szakpolitikusok és vállalatvezetők is tanácskoztak a kérdésben. Szóba került a Mol részvénypakettje, amelyet az OMV két éve a szibériai Szurgutnyeftegaznak adott el kéz alatt; a Déli Áramlat nevű orosz-olasz gázvezeték, a Malév, illetve néhány olyan magyar beruházás, amelyben orosz vállalatok kaphatnak szerepet, ilyen pl. a paksi atomerőmű bővítése vagy a 4-es metró motorvonatainak beszerzése.

A Malév ügyét diplomáciai szinten is bonyolítja, hogy egy korábbi, sikertelen privatizáció örökségeként az orosz VEB kisebbségi tulajdonrészt birtokol, aminek üzletviteli következménye, hogy akár egy „golyóstollbeszerzésbe” is beleszólhat. Amíg tehát a két kormány nem egyezik meg a kisebbségi tulajdon feladásáról, a Malév nem a maga ura: a többségi tulajdonos, a magyar kormány el sem adhatja, át sem szervezheti. Csak egyet tehet, önti bele az adófizetők pénzét, ha nem akarja, hogy csődbe menjen a nemzeti légitársaság.

Forrásaink megerősítették: az Orbán-kormány nem engedheti csődbe menni a Malévot, hiszen a Ferihegyi légikikötő, a Budapest Airport (BA) privatizációs szerződése tartalmazza, hogy amennyiben a Malév csődbe menne, és ezzel a magyar reptér forgalmának fele elveszne, a tulajdonosok visszakérhetik a BA vételárát, ami megközelíti az 500 milliárd forintot.

Legnagyobb zűr: maga a menedzsment

A tárgyalásokkal kapcsolatban felvetődött: a Malév egyik legnagyobb problémája a menedzsment kérdése, hiszen húsz éven át nem sikerült nyereségesen üzemeltetni. Az egyik, neve eltitkolását kérő, állami nagyvállalat első számú vezetőjétől úgy értesültünk, hogy a kormányváltás után a szakminisztérium hiába keresett, nem talált olyan alkalmas topmenedzsert, aki vállalta volna a feladatot. Ezért maradhatott a közelmúlt botrányai ellenére a helyén Martin Gauss vezérigazgató.

A tárgyalások során nyilvánvalóvá lett: a Malév gazdasági, pénzügyi helyzete évek óta válságos. A cégnek 70 milliárdos az adóssága, ebből 27 milliárddal a VEB-nek tartozik. Van egy vitatott, 32 millió eurós tétel is, amelyre még a Bajnai-kormány bukkant rá, amikor a céget visszaállamosította idén februárban. Ez egy bankgarancia, amelyet a privatizációs szerződésben vállalt a korábban tulajdont szerző Abramovics-testvérpár, időközben azonban viszont-garanciaként ráterheltek a Malévra.

Legutóbb szeptemberben jelentették be, hogy részben hitelek tőkévé alakításával, részben készpénzzel : összesen 14,7 milliárd forinttal a magyar állam megemeli a légitársaság jegyzett tőkéjét. Márciusban 20,7 milliárd forint készpénzzel szállt be a kormány, amivel megváltotta a cég 95 százalékos tulajdonjogát, továbbá a 2011. évi költségvetési törvényjavaslat tőkeemelés címén újabb 13,75 milliárd forintot irányoz elő.

Kína megmentheti

Nem maradhat fenn sokáig az a helyzet, hogy az állami költségvetés pótolja k ia Malév hiányzó bevételeit. A Wizz Air légitársaság tavasszal az Európai Unióhoz fordult a nemzeti légitársaság állami támogatása miatt, ami köztudottan tilos az EU-ban. Így a magyar kormány olyan csapdahelyzetet örökölt a Malévvel, amelyben csak rossz választásai lehetnek. Fel nem számolhatja, át sem szervezheti, és távlatilag pénzzel sem segítheti a légicéget.

Amennyiben a magyar kormány visszanyeri cselekvőképességét a Malév tulajdonosi testületeiben, esély nyílik új, tőkeerős befektetőt találnia a számára. A kínai Hainan a 2007 tavaszán zárult privatizációs folyamatban már érdeklődött a Malév iránt, de akkor nem tett ajánlatot a magyar nemzeti légitársaság megvásárlására.

Vashegyi András

• Cimkék:
MALÉV BA Orbán Viktor Vlagyimir Putyin VEB kormány Fellegi Tamás Wizz Air

	Elküldöm a cikket | Nyomtatás | A lap tetejére