TÁRKI-mérés: jobbat drágábban vagy többet olcsóbbbért

Elektronikai cikkből a minőségit visszük

Két évtized átfogó, magyar fogyasztási kultúrával kapcsolatos méséreinek eredményeit összegzi a TÁRKI gazdasági kultúra-kutatása. A mérésekkel kapcsolatos elemzést a napokban hozták nyilvánosságra, a vizsgálat azt a kérdést tette föl: igaz-e , hogy a magyar fogyasztó jellemzően árérzékeny, a minőség csupán másodlagos szempont.

A TÁRKI Zrt. elemzéséből kiderül: Az, hogy a tartós fogyasztási cikkekre vonatkozóan egyértelműen igaz a tézis: a megkérdezett vásárlók 35 százaléka az ár-szempontokat tartja elsődlegesnek, míg a fogyasztók csak 15 százaléka a magasabb minőséget. Érdekes, de a tömegáru-dömpingek korszakában ez előbbinek ellentéte mutatkozik az elektronikai cikkek vásárlásával kapcsolatban: a vásárlók csupán 19 százaléka árérzékeny, 27 százaléka pedig minőségérzékeny

Ruhából olcsóbbat, eletronikából jobbat

A ruhaneműkkel kapcsolatos fogyasztási szokások az utóbbi évtizedekben változtak, ez a kereskedői kultúra átalakulásához is köthető. Az árérzékeny ruhavásárlás nem választható el két üzlettípus: a bálás használtruha-boltok és a kizárólag olcsó, ázsiai portékát árusító üzletek sosem látott népszerűségétől. A kiemelkedő minőségű ruházati termékek forgalmazásában is az outletek, akciós divatüzletek forgalma bizonyul magasnak, ami szintén az árérzékeny döntési folyamatok jelenlétét sugallja.

Az elektronikai eszközök vásárlásával kapcsolatos, magasabb minőségi attitűd elsődleges magyarázata szintén a kereskedelmi hálózatok minőségpolitikájára alapozható. Számos esetben talákozhat ugyanis a vásárló azzal a jelenséggel, hogy a gyenge minőségű fogyasztási cikk csomagolása, marketingje magas minőséget sugall. A szektort jellemző szigorú árversenyben – kivétel az exkluzív termékcsoportok – sokszor annak tudatában vásárolják meg a magasabb összegért kínált árut, hogy az minőségi is, ám lehetséges, hogy a „gagyival” egyanazon a gépsoron előállított – csupán jobban dizájnolt – termékről van szó. A minőségérzékenység fakadhat a( 2009-ben lezárult mérésben még érzékelhető) termékvásárlási hitelek divatos – a 2000-es évek közepén igen széles – kínálatából is.„Részletre” ugyanis az alacsonyabb keresetűek számára is elérhetővé váltak prémium árkategóriájú elektronikai termékek. Fogyasztói tapasztalat is erősítheti a mérési eredmény magyarázatát: az olcsóbb termékek ugyanis gyakran korábban mennek tönkre, tehát a minőség egyben gazdaságossági szempont. 

Eltűnt a háztáji, több zöldség és gyümölcs fogy

Az élelmiszerfogyasztás trendjei közül a zöldség- és gyümölcsfogyasztással kapcsolatos változásokat emeli ki a TÁRKI Zrt. elemzése. Ezt a két termékcsoportot a fogyasztók 20 százaléka árérzékeny, 23 százaléka pedig minőségérzékeny szempontok alapján vásárolja. A kutatás rámutat: ezekből a termékekből több fogy, mint amennyi a rendszerváltás előtt Ennek elsődleges oka, hogy eltűnt a háztáji gazdálkodás, és egyre több bevásárlóközpont nyílik. A minőségérzékenység legfőbb okai az ágazatot jellemző élelmiszerbiztonsági botrányok, illetve a fogyasztói magatartást tömegesen befolyásolni képes hírek.

A kutatás egyik leghangsúlyosabb eredményeaz, hogy az utóbbi évtizedekben határozottan nőtt a tudatos, „realista” fogyasztók aránya. Nem mutatkozik eltérés a különböző nemek ár- és minőségérzékenységében, de kimutatható, hogy az életkor előrehaladtával jelentősen nő az árérzékenység, és kismértékben csökken a minőségérzékenység. A magasabb iskolai végzettséggel összefüggő nagyobb kereset Magyarországon törvényszerűen a minőségérzékenység irányába tolja a döntési attitűdöt.

Illyés Szabolcs
 

• Cimkék:
TÁRKI fogyasztás ruhavásárlás elektronikai cikk zöldség-gyümölcs

	Elküldöm a cikket | Nyomtatás | A lap tetejére