Iszapkatasztrófa: a helyszínig 5-ről 10 millióra nőtt az adomány

A segélyvonal és az SMS a legerősebb

Minden idők legnagyobb együttműködési készségét és adományozási kedvét tapasztaltuk az idei árvízkatasztrófa kapcsán, nem gondoltuk volna, hogy az iszapömlés áldozatainak megsegítésére még nagyobb lesz az összefogás – mondta Szenczy Sándor, a Baptista Szeretetszolgálat kuratóriumának elnöke. A szakember hozzátette: a tragédiát követő első hét eseményei azonban épp a sejtésünk ellenkezőit igazolták. Egyértelművé vált számunkra, hogy a jó szándékú polgárok egyre erőteljesebben tudnak, akarnak, és furcsa, de a válság ellenére is képesek segíteni. Tudjuk jól, hogy az eseményekkel kapcsolatos kommunikáció is sokat lendít a folyamaton. A vörösiszap-katasztrófában meghalt, 14 hónapos kislány szívszorító történetének sugárzása alatt mérhető volt a segítő szándék felbuzdulása. 
Az elnök rámutatott: már évek óta látható jelei vannak, hogy radikális változáson megy át a segélyezési támogatói rendszer. Ennek egyik meghatározó elemét nevezik Szenczyék a „CNN-effektusnak.” Azaz a tragédia attól tragédia, hogy a média bemutatja. Immár a sokadik példa is bizonyítja, hogy ez a magyar közéletben is épp így működik. Persze hazánkban sem új a jelenség, először a 2005-ös cunami kapcsán volt tapasztalható, hogy a százmilliós nagyságrendű adakozási kedv összekapcsolható a médiában elhangzott információkkal. A katasztrófa kapcsán, most percről-percre követni tudták, hogy amikor az eseménnyel kapcsolatos híradás, számla- vagy SMS-szám megjelent, felpörgött a bevétel számlálója.

Fotók: Petrik András

 Inkább interneten keresztül, mint csekken

Az adományozási technikák közül a leggyakoribb a telefonos adakozás, az iszapkatasztrófa kapcsán, csak a nemzetközi segélyvonalra 850 ezer hívás érkezett. A médiumokon keresztül érkezett felajánlások összege eddig meghaladta a 250 millió forintot. Szenczy Sándor szerint, ezzel kapcsolatban az egyik legérdekesebb tudnivaló, hogy ennek az összegnek a jelentős része az öt legnagyobb segélyszervezeten keresztül folyik be, így lehetővé vált, hogy civilek több százmilliós nagyságrendben tudnak forrásokat mozgósítani.
Régebben azt tapasztalták, hogy „az özvegyasszony két fillérje”, a kis adományok sokasága, a nyugdíjasok egy-két ezer forintja a meghatározó, és másodlagosak a vagyonosabbak nagy adományai, ám ez a helyzet mára megváltozott.
Manapság azt tapasztaljuk, hogy a katasztrófa eseményekről szóló híradásoktól számított 24 órán belül 10 millós nagyságrendű segélyeket is felajánlanak – mondta Szenczy.
A nagyobb segélyszervezetek mindegyike érzékeli, hogy a segíteni szándékozók átálltak a korszerű információs technika használatára – sokkal jobban működik az interneten keresztüli PayPal (készpénzmentes pénzforgalmi szolgáltatásokat nyújtó pénzügyi intézet), az SMS és a telefonhívás, mint a hagyományos, csekkes felajánlás. Csak a 1752-es segélyvonalon több mint 850 ezer megkeresést regisztráltak az iszapkatasztrófa kapcsán.

A bizalmi tőke kamatozik

Nemzetközi felmérések egyértelművé teszik, hogy egy-egy segélyszervezet felfutásának ideje 15-20 év, ez az az időtartam, ami alatt egy ilyen profilú, civilszervezet bizalmi tőkéje felépül. A baptisták mostanra érzik úgy, hogy elérték a működőképességüknek ezt, a hazai feltételek között leghatékonyabbnak minősíthető szintjét, immár a bejáratott adományozási szisztémák szerint működhetnek.
A bizalom kiépülését a rendszeresen vissza-visszatérő egyéni adakozókon túl, a nagy felajánlások gyakoribbá válása jelzi. Kiderült, hogy egy nagy cipőgyár folyamatos adományai mellett az egyik legnevesebb, fővárosi luxusszállodát is a rendszeres segítők közé sorolhatják – itt például alkalmanként ötven hajléktalant látnak vendégül.
Szenczy Sándor elmondta: - A magyar civiltársadalom bővülésével szemben óriási a nemzetközi elvárás, ám hazai szinten nincs a szektor mellé elegendő pénz rendelve. Egy segélyszervezet is csak akkor tud hatékony lenni, ha az anyagi forrásrendszer biztosított. Ennek egyik nemzetközi technikája, hogy a kormányzat nem az államigazgatásnak ad olyan feladatokat, amit a civilek is el tudnának látni. Egyre több feladatot ad külső szervezeteknek az állam, ám hazánkban ez még nem jellemző.
Ezzel szemben túl sok az engedélyezett szervezetek száma, közel 30 ezer alapítvány és egyesület rendelkezik közhasznú funkcióval, pedig a többségük működési költsége éves szinten a 4-500 ezer forintot sem éri el. A bizalmi struktúra kiépülése a nagy- és a kis szervezetek számára is egyaránt fontos, hiszen egyértelmű, hogy a közismert segélyszervezeteket sokan keresik fel, ezért lényegesen nagyobb a bevételük is.

A média felgyorsítja

A bizalom egyik hangsúlyos építője ma a média – vallja Szenczy. Az iszapömlés kapcsán egy ismert tévés – Vujity Tvrtko – jelezte az elnöknek, hogy egy reklámügynökség révén ötmillió forint értékű, háztartási felszerelések beszerzésére vonatkozó felajánlás érkezett. A média hatását mutatja, az is, – ami néhány éve még elképzelhetetlen lett volna –, hogy 24 órán belül a rászorulók kezében volt az adomány. Ez különösen fontos – jegyzi meg Szenczy –, hiszen lélektanilag pozitív hatása van, ha a károsultak a traumától számított néhány órán belül, azonnal kézzelfogható segítséget kapnak. Még egy érdekes, és szerencsére egyre gyakoribb jelenséget is tapasztalunk az adományok növekedésével kapcsolatban. Miközben autóztunk a katasztrófa helyszínére, szólt a telefonom, és jelezte a felajánló, hogy az ötmillióból hét és fél lett, végül 10 milliós értékű utalványcsomagot adhattunk át, összesen ötven családnak, akik így háztartási eszközre és bútorvásárlásra is ötven-ötven ezer forintot költhetnek. – foglalta össze az elnök.
A médianyilvánosság másodlagos hatása az önkéntesek számának növekedése. Kolontáron például utca- és háztakarítást is vállaltak a segíteni szándékozók, sőt egy lelkészcsoport is a helyszínre érkezett, hiszen sok esetben az anyagi segítségnél is fontosabb a tragédiákat átélők lelki támogatása.

Illyés Szabolcs
 

• Cimkék:
vörösiszap adomány SMS segélyvonal felajánlás segélyszervezet Szenczy Sándor baptista katasztrófa iszapkatasztrófa árvíz

	Elküldöm a cikket | Nyomtatás | A lap tetejére