Biohulladékainkra fenik a fogukat a gazdasági nagyhatalmak

Szemétből fedezhetnénk a gázigényünk harmadát

A világ legnagyobb energiaipari befektetői megújuló energiaforrásként tekintenek a magyar biomasszára. Nemzetközi felmérések igazolják, hogy a megújuló energia piacán a mezőgazdasági termelés és a feldolgozóipar melléktermékei folyamatosan maguk mögé utasítják a nap- és szélenergiát. Hazánk egyik legmodernebbbiomassza-erőművét Miskolcon valósítják meg.

Az egyik legnevesebb nemzetközi könyvvizsgáló hálózat, a KPMG napokban közölt kutatása hazánkra nézve is sorsdöntő eredményt hozott: az Amerikai Egyesült Államok, India és Kína különösen is vonzó befektetésnek tekinti a biomassza hasznosítását – elsősorban a befektetőknek nyújtott különféle állami ösztönzők miatt. Ennek köszönhető, hogy az említett gazdasági nagyhatalmak közműcégei érdeklődnek a lehetőségek iránt.

Mezőgazdasági hulladékban hazánk is bővelkedik, ám ennek a melléktermék-fajtának a kezelése, továbbasznosítása inkább a termelők gondjait szaporította, ugyanis a massza jelentős részét mindmáig tetemes költségekkel kell ártalmatlanítaniuk. Mostanában válik nyilvánvalóvá, hogy például a szennyvíz, az ételmaradék, a tejföldolgozók, vágóhidak, konzervgyárak szerves hulladéka milyen kincset érhet. Kovács Kornél professzor, a Magyar Biogáz Egyesület elnöke szerint, ha minden Magyarországon képződő hulladékot ésszerűen összegyűjtenénk, némi energianövény-mennyiséggel kiegészítenénk, és biogázzá alakítanánk, akkor ebből a lakossági földgázigény 30-40 százalékát fedezhetnénk.

A biogázgyártás fölfutást hátráltatja, hogy ez az energiatípus – a mai technológiai korlátok miatt – többe kerül, mint a földgáz. Kovács Kornél szerint egy évtized múlva ez a helyzet gyökeresen meg fog változni, ezért érdemes most lépni biomassza-ügyben. Itt érdemes megjegyezni, hogy az unió országaiban az ágazat legelterjedtebb ártámogatását éppen a biomassza-energia után fizetik az államok. Nálunk ennek a rátája minimális, de biztató, hogy a 2011 januárjától induló, második Széchenyi-tervben a kormányzat újragondolja az uniós források elosztását, és az eddiginél hangsúlyosabb szerepet kap a zöldipar.

A jelek szerint energiaügyben előremenekül Miskolc is, ahol a Bioenergy-Miskolc Szolgáltató Kft. faaprítékkal működő biomassza-erőmű építését tervezi, a létesítményt jövőre adnak át. A 780 millió forintos beruházást részint (320 millió forintos összegben) uniós és hazai pályázatokon nyert pénzekből, részint pedig saját forrásból illetve bankhitelből fedezik. Méhn Imre, a kft. ügyvezetője elmondta: a zöldmezős beruházás révén évente egy millió köbméter földgáz takarítható meg, a 3 megawatt kapacitású erőmű által termelt hőenergiát a lakótelepi lakások fűtésére használják. A tüzelni valót elsősorban a város tulajdonában lévő Városgazda Kft.-től, az általa karbantartott zöldterületekről ágakból, gallyakból, leselejtezett raklapokból illetve erdőgazdálkodási hulladékból nyerik majd.

Valló László

• Cimkék:
biomassza faapríték Miskolc Kovács Kornél megújuló energia

	Elküldöm a cikket | Nyomtatás | A lap tetejére