Isten parancsa mindennél előbbre való?

Svájci kutatás szerint a hívők szeretnek büntetni

A keresztény vallás alapértékei közé tartozik a másokkal szemben érzett tisztelet, a dolgokhoz való becsületes viszonyulás, a harc a gonoszság ellen, és az igazmondás. Vajon a vallásos emberek emiatt büntetik inkább a becstelen viselkedést, mint mások? Ernst Fehr, a Zürichi Egyetem közgazdásza és munkatársai a vallásos hit és a büntetés kiszabására való hajlandóság közötti kapcsolatot vizsgálták.

Aki hisz parancsolatokban és abban, hogy Isten elvárja betartásukat és betartatásukat, az becsületesebben viselkedik társainál. „Legújabb felméréseink arra engednek következtetni, hogy a hívő emberek tisztességesebbek, önzetlenebbek és segítőkészebbek.” – mondja Ernst Fehr, a kutatócsoport vezetője. A svájci tanulmány bizonyítja, hogy a vallásos háttér támogatja a korrektebb értékrend érvényesülését a társadalomban – nyilatkozta a Zürichi Egyetem professzora.

Igazságos elosztás vagy saját zseb?

Dr. Fehr és csapata kísérleteiben 304 embert figyelt meg, akiket párokba soroltak. A kísérleti alanyok egyszerű gazdasági játékot játszottak: pénzösszeget kellett elosztaniuk. ’A’ játékosnak lehetősége volt ’B’ játékost egy nagyobb összeggel becsapni. ’B’ játékos végül megbüntethette ’A’ játékost, de ezért saját pénzéből egy nagyobb összeget kellett letennie, tehát az igazságosságból hátránya származott.

Mielőtt ’B’ játékos eldöntötte volna, hogy csaló partnerét megbünteti-e vagy sem, a számítógép képernyőjén gyorsan változó, csak tudat alatt érzékelhető fogalmakat mutattak. Az egyik csoport előtt hitbéli kifejezések  futottak a monitoron, például szent, vallásos, isteni. A másik csoportnak büntetéssel kapcsolatos szókincset vetítettek, például bosszú, megtorlás, a kontrollcsoportnak pedig semleges fogalmakat. A játék után mindenkit megkérdeztek, hogy az elmúlt évben adakoztak-e vallásos szervezetek számára.

Az adományozók

A kísérlet elemzése szerint a hitbéli ingerszavak a hívőkre és a múltban adományozókra jelentősebb hatást gyakoroltak, mint a nem hívő alanyokra. A hívők a kísérletben a vallásos szavak hatására jelentősebb mértékben büntették a tisztességtelen döntéseket, abban az esetben is, ha jelentős hátrányuk származott belőle. Ha a hit a csoporton belüli együttes viselkedést így erősíti, akkor az is biztosítja majd, hogy a hívek törekedjenek a közös szabályok mind teljesebb betartására, a korrekt viselkedésre, és hogy ennek érdekében háttérbe tudják szorítani önző érdekeiket. Mindez társadalmi szinten igazságos, békés együttélést biztosít – állítja a tudós. A kísérlet csak a keresztény vallással foglalkozott, más vallásokat még nem vizsgáltak e tekintetben.

(Forrás: focus.online)

Bander Csilla

	Elküldöm a cikket | Nyomtatás | A lap tetejére