Bűneiket szeretnék letudni

Steril szögek és tetanusz az önkéntes megfeszítetteknek

A keresztre feszítés ugyan a Római Birodalomban élte fénykorát, használata azonban egészen napjainkig fennmaradt. Japánban hosszú évszázadokon keresztül a keresztény misszionáriusokat feszítettek keresztre, de hadifoglyokon is alkalmazták a halálbüntetés e formáját. Az utolsó elítéltek a szigetországban a második világháborúban elfogott ausztrál katonák voltak. Három hadifoglyot feszítettek keresztre, közülük csupán egyikük, Ringer Edwards élte túl a 63 órán át tartó kínzást. Egyes iszlám országokban még ma is hatályos büntetés a keresztre feszítés. Az ENSZ Emberi Jogi Bizottságának jelentése szerint 2002-ben Szudánban legalább 88 embert végeztek ki ezen a módon, Szaud-Arábiában pedig két éve egy 22 éves férfitól vették el így az életét.

Véres passiójáték apáról-fiúra

A nagyheti passiójátékok hagyományában ugyan megjelenik a keresztre feszítés és a szenvedő Krisztus alakja, de inkább szimbolikus értelemben, mint véres valóságként. A Jézus szerepét játszó férfi kezét és lábát nem szögezik át, csak odakötözik a kereszthez, lábát pedig megtámaszthatja, így valójában végigállja a passiójátékot. A fülöp-szigetek római katolikus hívei azonban nem elégedtek meg ennyivel. Sokan közöttük úgy érzik, hogy nem csak lelkileg, hanem fizikailag is ki kell venni részüket Jézus szenvedéseiből. A nagypénteki passiójáték során hívők sokasága ostorozza véresre magát, s néha egy tucat Jézus is függ a keresztfán.

A furcsa szokás 1955-ben indult el San Fernando Cutud városkájából, amikor Ricardo Navarro először vállalta, hogy a helyi passiójáték amatőr színészeként valódi szögekkel verjék át a tenyerét és a lábfejét. A Navarro családban végül apáról-fiúra szállt Jézus szerepe: ebben az évben már dédunokája, Allan Navarro játssza Jézust a Via Crucis (Kálvária) útján, hogy azután a város felé magasodó dombon sok ezrek (jobbára külföldi turisták) szeme láttára keresztre feszítsék.

Keresztre feszítés hitből

A véres passiójáték a Fülöp-szigetek északi részén egyre inkább terjedő divat. A nagypénteki felvonulás során negyven fokos hőségben emberek tucatjai vonulnak a Golgotának nevezett dombhoz, hátukon 50 kilós fagerendát cipelve, vagy ágakkal, bőrszíjakkal ostorozva magukat, hogy közülük néhányan részesei lehessenek a keresztre feszítésnek. Az áldozatokat 3-4 méter magas keresztre kötözik, majd tenyerüket és lábfejüket egy-egy közel 8 centiméteres szöggel átütik. A szögek nem érintenek ütőeret, így a vérzés általában elhanyagolható. A fájdalom azonban nem, mivel a kereszt felállításakor a megfeszített súlyát a szögek tartják. A keresztek általában lábtartóval vannak ellátva. Ez abban segít, hogy a felfeszítettek ne szenvedjenek visszafordíthatatlan sérüléseket a szertartások során.

Az önkéntes szenvedők – a turistalátványosságon túl – bűneiket szeretnék letudni azzal, hogy részesülnek Jézus szenvedéseiből, s vannak olyanok is, akik fogadalmat teljesítenek az önostorozás vagy a megfeszíttetés által. Rolando del Campo pampagnai ács például felesége vajúdáskor tett fogadalmat: ha Jézus megmenti az asszonyt és a gyermeket, 15 éven keresztül elszenvedi a keresztutat. Ruben Enaje eddig 21 alkalommal feszítette fel magát. 1986 óta vesz részt a passió előadásokon, s ahogyan a brit napi lap, a Daily Telegraph riporterének nyilatkozta: Isten iránti hálából vállalkozott erre a szerepre azután, hogy túlélt egy zuhanást három emelet magasságból. „Úgy gondoltam, hogy én is Isten eszköze lehetek abban, hogy megmutassam a világnak: az Úr odaadóan szereti a filippínókat. – mondta – Addig csinálom, míg az Úr megengedi, hogy a testem kibírja a fájdalmat".

A keresztre feszítések nem halálos kimenetelűek, a hatóságok és az egyház azonban határozottan ellenzi az ilyen típusú passiójátékot. Terjedését azonban nem tudja megállítani: 2006-ban már egy ausztrál férfit is megfeszítettek San Pedróban, s a jelentkezők száma évről évre növekszik. Csupán a kultusz központi helyén, San Fernandóban ebben az évben huszonhárman vállalták a keresztre feszítést, ketten közülük nők.

Tetanuszinjekció és sterilizált szögek

A hatóságok sokáig tehetetlenül nézték az eseményeket. „Mi csak böjtölésre, imádságra és bűneik meggyónására bátorítjuk a híveket – jelentette ki Pedro Quitorio atya, a Fülöp-szigetek püspöki konferenciájának szóvivője. – Nem tudunk véget vetni a gyakorlatnak. Nincs rá semmi szükség, de az egyház nem bír rendőri hatalommal. Ezek a rituálék akadályozzák, hogy nyájunkat a katolikus egyház valódi tanításaira vezessük".

Az Egészségügyi Minisztérium is úgy érezte, hogy lépéseket kell tennie az ügyben. Francisco Duque egészségügyi miniszter úgy nyilatkozott, hogy a kormány ugyan nem kívánja a bűnbánatnak ezt a formáját megtiltani, de fokozott elővigyázatosságra inti a fesztivál résztvevőit. A játékok részvevőit arra kéri, hogy amilyen gyorsan csak lehet, szakszerű, orvosi felügyelet mellett lássák el sebeiket, mert a hőségben fenn áll a fertőzés veszélye. Az Egészségügyi Minisztérium a fesztivál szervezőit pedig arra kötelezte, hogy csak sterilizált szögeket használjanak, valamint minden megfeszített és önostorozó kapjon tetanuszinjekciót.

Miklya Luzsányi Mónika

Kapcsolódó cikkünk:
kulfoldieknek-tilos-magyar-misszionarius-a-filippinok-onmegfesziteserol/2011-04-22/2774
 

• Cimkék:
keresztre feszítés Fülöp-szigetek szokás rituálé turista

	Elküldöm a cikket | Nyomtatás | A lap tetejére