A korai fejlesztés kettős arca

Sok gyerek lúdtalpas lesz a gyógycipőtől!

Kissé keményen fogalmaz Surányi Kornél, a Biatorbágyi Korai Fejlesztő Központ vezetője az oktatás és az egészségügy határterületén mozgó szakterületről, de mint elmondta: újabban divat a gyermek fejlesztését reklámozni, egymást licitálják túl a szülők és a kereskedelem is kihasználja a szülők versengési szellemét.

Gyermekszervíz vagy szülői odafigyelés?

Surányi Kornél elmondta: nagyon sok esetben semmi szüksége a gyermeknek a terápiára, csupán a szüleire, arra, hogy többet foglalkozzanak vele. A vezető keserűen jegyzi meg, hogy sok szülő ennek hallatán végleg elfordul az intézménytől, mert nehezen fogadja el ezt a gyógymódot. A vezető meglátása szerint sok esetben gyermekszervíznek nézik a szülők az intézményt, ahová beadják csemetéjüket, fizetnek és azt várják, hogy faragjanak zsenit belőle. Tapasztalataik szerint számos anyuka hosszan képes a különféle internetes oldalakra írogatni, beszámolni a különféle, általa igénybe vett gyerekfejlesztő módszerekről, de ennek az időnek a töredékét sem hajlandó a gyerekére fordítani.

Máskor elég, ha tanácsot adnak a szülőknek, és csak kontrollra rendelik vissza a babát, mert ha otthon odafigyelnek néhány dologra, már segítik a gyermek normális fejlődését. Azt is tapasztalják a fejlesztő központban, hogy a szülők egyre türelmetlenebbek, az üzleti világ és a média azt sugallja számukra, hogy a csecsemőkori fejlődésmenet már-már komolyabb versenyhelyzet, mint osztályelsőnek lenni Oxfordban.  A központ vezetője szerint rendkívül káros ez a tendencia, ami azt hiteti el, ha minél több fejlesztő programra jár a gyerek, annál sikeresebb, különb felnőtt lesz majd belőle. A kínálat pedig bőséges, hiszen egymást érik a didaktikailag elítélhető baba-mama programok, annyira, hogy sokszor egyik a másikat perli.
 

Megelőzésként gyógyszer

Sok a hozzá nem értő fejlesztő és a komoly szakmai alapozást nélkülöző csodamódszer, ahol korrekt, független diagnózis nélkül nyúlnak a gyerekhez. Ma már a korai fejlesztés divattá lett bizonyos társadalmi rétegekben. Az alapítvány 2003-ban elindított egy modell értékű saját szűrő-felismerő rendszert, ami azt jelentette, hogy például a védőnők is megtanulták felismerni a megváltozott fejlődésmenetet, a gyermekeket időben küldték a fejlesztőbe, s így néhány hónap alatt a szakemberek eredményt értek el. Mindez 2007-ig működött, de mára az üzleti szféra jótékony hatása következtében szétesett.

Surányi elmondta: mostanában egyre gyakrabban késve érkeznek a fejlesztőbe a gyerekek, addigra ide-oda hurcolták őket. Az is szomorú, hogy sok egészséges gyermek nem megfelelően fejlődött a gondatlan kezelések miatt. Példaként említette, hogy van olyan óvodás korú gondozottjuk, aki halmozottan hátrányos helyzetűvé vált, mert mindenféle bébi-programra elcipelték kicsinek.
 

– Ha fölöslegesen nyúlunk bele bizonyos fejlődési folyamatokba, rengeteg kárt okozhatunk. Demagógia azt állítani, hogy minden, amivel beavatkozunk egy gyerek életébe, azzal csak jót tehetünk – érvel Surányi Kornél. – Megelőzésként nem szedünk gyógyszert! Ha nincs szüksége a gyereknek például gyógycipőre, az ortopédus nem javasolja, ne adjunk a lábára, hiszen akkor nincs szüksége a lábnak arra a segítségre, mert az izmok maguk állítják be majd a megfelelő helyzetbe. Még akkor se tegyük, ha az óvodába érkező cipőkészítő önszorgalomból ajánlja. Tényként ismerjük, hogy az egyébként kiváló minőségű Siesta cípőktől nagyon sok gyermek lett lúdtalpas. Ugyanez a helyzet a zenélő bébihintával vagy jó pár táplálékkiegészítővel is. Nagy csapda ez, mert pont azt érjük el vele, amitől óvni akarjuk a gyermekeinket, vagyis előbb-utóbb figyelemzavarosak, magatartászavarosak lesznek- figyelmeztet a szakember.

Sz.K.M

• Cimkék:
gyógypedagógia korai fejlesztés kisgyermekek

	Elküldöm a cikket | Nyomtatás | A lap tetejére