Egyes összetevők csupán tíz év alatt bomlanak le

Senkit nem kímél a mérgező házipor

A vizsgált hálószobai porban többféle ftalát lágyítószert is talált a laboratórium, különösen a DINP nevű ftalát mennyisége volt kiemelkedősen magas (879 mg/kg, azaz a minta közel 0,1%-a!). Ezek a vegyületek a PVC-padlóban, a lágy műanyag használati tárgyakban, sőt egyes kozmetikumokban is előfordulnak.

Ftalátok célkeresztben

Már számos ftalátról bebizonyosodott, hogy károsítja az emberi hormonrendszert, korai pubertást okoz, rontja a férfiak szaporodási képességét, sőt hozzájárulhat a mellrák kialakulásához is. A ftalátok azonban különösen a fejlődő gyermekekre, illetve a magzatokra jelentenek kockázatot, ezért az EU-ban már korlátozták ezeket a vegyületeket a gyermekkel kapcsolatba kerülő termékekben. A DINP például tiltott olyan termékben, amely 36 hónaposnál fiatalabb gyermekek szájába kerülhet. A Greenpeace egyik tanulmánya szerint, ha pormintában 210 mg/kg felett mérünk ftalátot, az már aggodalomra ad okot, hiszen az ekkor veszélyes mértékben felhalmozódik az emberi szervezetben3. A vizsgált minta több mint 900 mg/kg ftalátot tartalmazott.

A minta viszonylag magas koncentrációban tartalmazott ólmot is, amelynek idegrendszert romboló hatása bizonyított. Kiemelkedően mérgező metil-higanyt és a hormonrendszert károsító, felületaktív anyagként használt nonilfenolt is kimutattak a mérések. Előfordult továbbá két, feltehetően műszaki cikkekből, szőnyegekből, függönyökből és bútorokból kijutott kockázatos égésgátló anyag, a tetraBDE és pentaBDE. Ezek károsíthatják a hormonrendszert, ezért a használatuk már tilos az EU-ban, a pentaBDE pedig szerepel a környezetben tartósan megmaradó szerves szennyező anyagokról szóló Stockholmi Egyezmény tiltólistáján is.

A Sarka Kata és Hajdú Péter otthonában vett mintában a jelenlétük nem meglepő, hiszen nemzetközi kutatások szerint is főleg házi porból származik a gyermekekben kimutatható brómozott égésgátló. Ezen anyagok felhalmozódnak az emberi szervezetben, ugyanakkor nagyon lassan, akár több mint tíz év alatt bomlanak le, így hosszú időn keresztül fejtik ki károsító hatásukat.

Szerencsére a veszélyt csökkenthetjük a rendszeres pormentesítéssel, ami különösen fontos, ha kisgyerek is van a lakásban. A sima felületeket is érdemes rendszeresen HEPA szűrős porszívóval porszívózni, ecetes vízzel lemosni. Fontos továbbá, hogy a lakásban ne söprögessünk, mert azzal csak felkavarjuk a port, amit így belélegezhetünk. A bútorokról és más felületekről pedig ne tollsöprűvel, hanem nedves ruhával távolítsuk el a port.

mi

• Cimkék:
házi por Levegő Munkacsoport Sarka Kata Hajdú Péter Greenpeace ftalátok PVC

	Elküldöm a cikket | Nyomtatás | A lap tetejére