A kölcsönös elfogadástól hosszú az út a bíróságig

Segítség, megőrjít a szomszédom!

A társasházban élőknek biztosan ismerős, de a családi házas övezetben sem ritka az olyan szomszéd, aki életvitelével megkeseríti a közösség mindennapjait. Feltételezzük, a rossz szomszéd nem is gondolja, hogy zavarja a másikat, ha túl hangosan szereti a barátnőjét, üvölteti éjjel a zenét vagy a tévét, egész nap ugat a kutyája, 25 macskát tart 16 négyzetméteres, szobakonyhás otthonában, telehordja a lakását szeméttel, ami orrfacsaró bűzzel árasztja el a környéket, elviselhetetlenül zajos a klímája, és még sorolhatnánk az idegesítő tevékenységeket.

Előbb személyesen

Ismerősünk talán nem is sejti, hogy a szomszédok sérelmére birtokháborítást követ el zajos vagy szagos életvitelével. Ha tovább megyünk, még alkotmányos alapjogaink is sérülnek, hiszen mindenkinek joga van az emberhez méltó környezethez. Mit tehet az, akit zavar a szomszéd antiszociális viselkedése? Első körben javasolt személyesen megpróbálni rendezni a problémát, nem kell rögtön a hatósághoz fordulni. Célravezető nem ajtóstul rontani a házba, hátha a visszajelzés is pozitív lesz, és a kedves szomszéd tényleg nem gondolta, hogy másokat zavaró tevékenységet művel. Azért is érdemes higgadtan indítani, mert szomorú tapasztalat, hogy általában az szereti feljelentgetni a többi lakót, aki a legsárosabb.

Közös képviselő, jegyző

Ha társasházban élünk, és nem sikerül megbeszélni a problémát, előbb keressük meg a közös képviselőt, aki felszólíthatja a renitens lakót, hogy hagyjon fel idegesítő szokásával. Házirendbe ütköző cselekedet esetén a ház képviselője is a hatósághoz fordulhat, egyéb esetben saját magunk intézkedhetünk. Ha továbbra sincsen változás, egy éven belül közigazgatási úton birtokvédelmet kérhetünk, konkrétan megkereshetjük a jegyzőt, aki az eljárás lefolytatása után határozatban szólítja fel a lakót, hogy szüntesse meg a zavaró körülményt. Elrendelheti az eredeti birtokállapot helyreállítását és/vagy a zavarás megszüntetését, de egy év eltelte után ezt a bíróságtól is kérhetjük.

Szakhatóságok és bíróság

Az állattartással kapcsolatos kellemetlenség (díszállat a lakásban, haszonállat a ház körül) annyival szerencsésebb, hogy az önkormányzat rendeletben pontosan meghatározza a szabályokat, azok betartását pedig saját hatáskörben ellenőrizheti. Adott esetben a szakhatóságoknál is érdemes próbát tenni, például az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálatnál, ahonnan helyszíni szemlét tarthatnak, és ha visszaélést tapasztalnak, bírságot is kiszabhatnak. Az eljárás legfeljebb akkor reked meg, ha az illető nem engedi be a hatóság embereit a lakásába. Eseti jelleggel az is hatásosnak bizonyulhat, például csendháborítás miatt, ha a rendőrséghez fordulunk: kevesen tudják, hogy a jogszabályok alapján a rendőrök akár bírságolhatnak is, bár a gyakorlatban inkább csak figyelmeztetik a hangoskodókat.

Ha az előbbi próbálkozások eredménytelenül zárulnak, egyetlen lehetőségünk marad: bírósági úton rendezni az ügyet − de ebben az esetben sajnos akár évekig elhúzódó pereskedésre és emiatt tetemes költségekre számíthatunk. Természetesen a jog sem nyújthat minden problémára megoldást, aki például otthon végez zajos tevékenységet, eltiltható attól, de a hangos tévézéstől aligha. A jogi lehetőségek kimerítésével így akár magunkra maradhatunk a problémával és a − történtek miatt ránk dühös − szomszéddal.

A. S.

• Cimkék:
szomszédok társasház lakók jegyző birtokháborítás csendrendelet bíróság

	Elküldöm a cikket | Nyomtatás | A lap tetejére